Van még miről beszélnünk!

Alig egy hónap telt el a Budapesti Metropolitan Egyetem tervező hallgatóinak műhelyében történő látogatásom és tudósításom óta, máris újabb “műhelytitkokkal” jelentkezem. Azonban annyira nem megyünk messzire legutóbbi írásom helyszínétől. Egész pontosan csak pár emelettel lejjebb kutattam és kérdezősködtem, mégpedig az egyetem divatékszer és kiegészítő, valamint textil festő és szövő műhelyeinek rejtelmeiben merültem el.

Habár a ruhatervezés elsajátítására számtalan opció létezik intézményes keretek között (ugyanakkor írásom első felvonása meglehetősen alapos képet fest a METU képzésének egyedülálló sajátosságairól), a kiegészítők, valamint ékszerek és textil készítésére annál kevesebb lehetőséget biztosít a magyar felsőoktatás. Ezt az űrt próbálja betölteni a Metropolitan Egyetem. Hogy mekkora sikerrel? Tartalmas és gondolatébresztő interjúimból ez is kiderül.

Az újabb METU-n töltött napomon megannyi izgalmas és erőteljes meglátással szembesültem. Elsőként László Edinával, a nyomott textil tervezőként végzett és jelenleg oktatóként is helytálló designerrel beszélgettem. A Lazlo márka megálmodójának saját munkái mögött egy nagyon alaposan kidolgozott tézis, hitvallás áll, így kíváncsian hallgattam Edinát, hogy számára miben jelent mást ez a képzés a jelenleg itthon található hasonló oktatással foglalkozó iskolákhoz képest?

„A Budapesti Metropolitan Egyetem textiltervező szakán az elméleti képzés mellett nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. A tanárok, oktatók, művészek jól képzettek, akik művelik a szakmát, nem csak tanítják. Az oktatási légkör kellemes, fontos hogy a diákok érezzék, hasznosan töltötték az idejüket. A teljesítést, tudást megköveteljük, de nem a stresszel motiválunk. Nyugodt, kellemes légkört biztosítunk.”

A tervező azt is elárulta, hogy milyen nehézséget rejt magában ez a terület és miképp lehet sikerre vinni a szerzett tudást. Edina elmondása szerint a textilipar jelenleg nagyon gyenge Magyarországon, ugyanakkor a vasárlói piac változik, illetve az embereknek “szerencsére” egyre nagyobb az igénye az egyedire, ezzel együtt a kisszériás márkákra.

„A frissen végzettek jelentős része szorgalmas munkával építi saját márkáját. Illetve a egyetemünk több éve rendszeresen részt vesz a Frankfurti Heimtextilen, ahol a diákokat a nemzetközi piac lehetőségeivel ismerteti meg.”

A kreátor szavai újabb kérdéseket vetettek fel bennem. Arra voltam kíváncsi, hogyan készíthetők fel a hallgatók az értékesítésre, self-marketingre a kreatív folyamatok és iparművészeti eljárások mellett? Mint megtudtam a Mesterképzésen kimondottan erre helyezik a hangsúlyt, illetve az iskola szerteágazó képzése miatt a diákoknak lehetőségük van áthallgatni más szakokra. A diploma után pedig együtt is dolgozhatnak a gazdasági karon végzett diákokkal. Na igen, de hogyan juthat el eddig egy ígéretes tálentum?

„A képzés során a diákok törekszenek az egyediségre. Fontos természetesen a professzionális kivitelezés is, amihez az iskola megfelelő eszközöket biztosít. A gyakorlati időszakokban pedig a diákokat olyan cégekhez közvetítjük, ahol képesek később kivitelezni vagy kiviteleztetni. Természetesen olyan korábbi tanítványom is van, akire különösen büszke vagyok. Beliczay Zsófi (MA szakon végzett hallgató) pár hete megnyerte a Heimtextilen az újrahasznosítási pályázat fődíját! Hatalmas siker, hiszen ez nemzetközi siker! De büszke vagyok, minden olyan diákunkra is, aki saját márkáját építi.”

Mindeközben Lőrincz Réka ékszerművész is csatlakozott diskurzusunkhoz, s elárulta, hogy nem feltétlenül annak megy könnyedén, aki kitűnik. Sok vásárlónak túl extrémek is lehetnek a feltűnő darabok, Magyarországon pedig attól “megijedhetnek”.

„…ha kitartóan csinálja, elég nagy az esély, hogy megszokják, elfogadják, megszeretik. Az a lényeg, hogy a saját útját járja és közben kommunikálja is amit csinál. Manapság már nem függünk annyira a médiától. Természetesen segíthet, de nincs elveszve valaki attól, mert nem jelennek meg róla cikkek tömegével vagy nem látni őt állandóan a tv-ben. Az is kérdés, hol szeretne kitűnni. Én a nemzetközi szakmai pályázatokat mindig javasolom a hallgatóknak.”

-részletezte Lőrincz Réka

A sikerig azonban hosszú út vezet. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő technikai felkészültség biztosítása az egyetem részéről. A Metropolitan Egyetemen kézi és számítógépes tervezést egyaránt tanítanak. A hagyományos és legújabb technikai eljárásokat egyszerre sajátítják el a diákok, illetve a terveiket hagyományos kézi vagy digitális eljárással kivitelezik. László Edina azt is elmesélte, hogy a képzés most bővült egy modern transzfer eljáráshoz szükséges géppel. Így a hallgatók tökéletesen megismerhetik és tanulhatják a piacon jelenleg leggyakrabban alkalmazott technológiát, az ún. transzfernyomást. Természetesen mindezen folyamatok elsajátításhoz kitartás és kreativitás egyaránt szükséges, így a Lazlo kreátorának egészen határozott elképzelése van arról, kinek javasolja a nyomott textil szakot.

„A művészetekről alkotott felfogást talán a franciák fogalmazták meg a legjobban, hiszen szerintük egy nemzet fejlettségét a művészethez való hozzáállása mutatja meg igazán. Minden olyan diáknak ajánlanám, aki érez magában kreativitást, kitartást és szeretne karriert építeni, hiszen a textilipar az egyik legnagyobb iparág!”

-mesélte László Edina

Lőrincz Réka ékszertervező hasonlóan látta a képzés erősségeit, mint kollegája.

„Mindannyian aktív tervezők vagyunk, akik külföldre is dolgoznak. A tanári csapatból többen ott végeztek, így elég sokféle tudást igyekszünk összegyúrni. A képzés elején a kísérletezésre, a bátor anyaghasználat elsajátítására tesszük a hangsúlyt, hogy ez a tervezői magatartásukra, világszemléletükre is hatással legyen. Számunkra nagyon fontos, hogy a hallgatók a képzés végére halljanak a különböző lehetőségekről, minél tájékozottabbak legyenek nemzetközileg is, és ezek alapján tudjanak döntést hozni, hogy melyik úton szeretnének tovább menni. Véleményem szerint itthon szintén el lehet indulni, pláne, hogy olykor nagyon sok múlik az ismertségen. Ha valaki itt járt egyetemre, egy alap kapcsolati hálóval azért rendelkezik, ami ha megbízhatóan, kitartóan dolgozik az ember, kezdésnek jó alapot biztosíthat. Pontosan ennek érdekében pedig különböző kommunikációs eszközökkel és csatornákon keresztül gyakoroltatjuk velük munkáik prezentálását.”

Habár jelen esetben mint oktató elegyedtem beszélgetésbe Rékával, nem mehettem el szó nélkül bámulatos munkássága mellett, melyet honlapján részletesen is megismerhettek mindannyian. Érdeklődően tettem fel neki a kérdést, vajon mi inspirálja leginkább alkotáskor és mennyire tudja ezt a metódust átadni saját növendékeinek?

„…változó, hogy mi inspirál. Sokáig az utca világa, a társadalom. Ez a ‘sokáig’ még egy kicsit tart is. A diákoknál igyekszem arra rámutatni, ha elakadásuk van, próbáljanak ki több megoldást. Van aki annyira jól rajzol, hogy maga a rajzolás folyamata segítheti őt. Van akit ha anyaghoz nyúl, az anyag szépsége. Erre csak úgy lehet rájönni, ha kísérletezik az ember. A tárgy létrejöttének folyamata alatt ez változhat is, hogy kit mi, vagy ki tud inspirálni, előrébb vinni.”

Hogy mire van szüksége egy leendő művésznek ahhoz, hogy sikeres legyen? Réka szerint az “alap kellékekhez” tartozik a szorgalom, kísérletezés és a megbízhatóság.  Nem utolsósorban pedig a kudarcból származó tanulságok levonását az egyik leghasznosabb segítségnek tartja. A végső cél mindenképp az, hogy higgyen magában a kreátor és természetesen abban, amit csinál.

Korábban már szót ejtettünk arról, hogy az egyetem egyik erőssége az oktatók aktív jelenléte a piacon. Hajdú Anett neve ismerős lehet sok olvasómnak, hiszen a designer gyönyörű táskái az abszolút kedvenceim közé tartoznak – ráadásul idén a képzés egyik fontos oktatója-, így őt is megkérdeztem arról, hogyan tudja kamatoztatni aktív tervezőként szerzett tudását tanárként.

„Tisztában vagyok a magas minőségű termékekkel szembeni elvárásokkal mind megrendelői, mind vásárlói oldalról. A termék designja illetve kivitelezése is jól átgondolt, okos megoldásokkal kidolgozott kell legyen, és ami a legfontosabb az a gyárthatóság, hiszen ez fog profitot termelni. Az hallgatóknak kiadott feladatok először még a koncepcióra, a tervezési metodika begyakorlására koncentrálnak, majd idővel a hangsúly áthelyeződik a gyártáskompatibilis tervezés tanulására. A tervezőnek az egyéni látásmódja kialakításával párhuzamosan kell tudni figyelni a nem túlkomplikált kivitelezésre. Ezt is oktatjuk a METU-n. Ugyanakkor aki nem szeretne alkalmazkodni az itthoni feltételekhez, annak még mindig adott a nemzetközi színtérre való terjeszkedés lehetősége, vagy el tud helyezkedni nemzetközi cégnél tervezőként. Sok külföldön dolgozó barátomtól hallom, hogy a magyar kreatívokat eléggé megbecsülik, többek között azért is, mert nagyon jól használható szakképzésben van részük Magyarországon.”

Anett jelenleg több magyar márkának tervezett táska kollekciót szoros együttműködés keretein belül, így sok tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi igényekről. Így rendkívül nagy lehetőséget lát abban, hogy diákjainak akár ő maga is tudjon a jövőben magas színvonalú szakmai gyakorlatot biztosítani (ez a tervező első szemesztere az egyetemen).

„A saját példám alapján abszolút esélyes és szükséges is a szakmai gyakorlat a tervező hallgatóknak nálam vagy akár más kiegészítőtervezőnél, akár divatcégnél. Leghasznosabbnak azonban a gyárakba, üzemekbe való bejárást, az ottani tapasztalatszerzést tartom. Mindemellett megtanulhatják a legfőbb alapelveimet: funkcionális design és gyárthatóság, – a tervezési koncepciók véglegesítésénél ezeket gyakorolják a hallgatók. A félévek alatt saját maguknak márkanév, logó tervezése is feladat, valamint különböző grafikai programokban való jártasságot is szerezhetnek. Így teljesen felkészülten hagyják el az intézményt diploma után.”

Hajdú Anett után Vági Flóra ékszertervező is csatlakozott a beszélgetéshez.

„Itt jó hangulatban dolgozhatnak a diákok. Teret adunk a kísérletezésnek és akár elvont ötletek megvalósításához is nyitottan állunk. Személy szerint, nekem az a tapasztalatom, hogy az oktatás minél személyre szabottabb, annál többet lehet kihozni egy-egy diákból. Az egyetem nagy hangsúlyt fektet a nemzetköziségre, amely mára már elengedhetetlen, így sok diák csereprogramok révén, már diploma előtt szerezhet külföldi tapasztalatokat. Ha mindez nem lenne elég, akkor modern technológiákkal is megismerkedhetnek a diákok, hiszen van 3D nyomtató, valamint felvehetik a 3D terves tantárgyat.”

–kezdte gondolatit a Londonban és Firenzében egyaránt tanult művész

Flóra láthatóan nem csak az alkotáshoz ért, hanem ahhoz is, hogy objektíven és a lehetőségeket felismerve oktassa a leendő kreátorokat. Korábbi gondolataihoz hozzátette, hogy a tanulókkal már az egyetemi éveik alatt alaposan tanulmányozzák a befutott hazai tervezők munkáit, hiszen “ha tisztában vannak vele, hogy hol vannak a határok, akkor könnyebben is tudják azokat a későbbiekben feszegetni”. A nemzetközileg elismert ékszertervezőt szintén kérdeztem a diákok lehetőségeiről és megfelelő márkaépítési opcióiról.

„A hallgatóknak folyamatosan kell prezentációkat és portfóliókat összeállítaniuk. Ehhez pedig saját maguknak kell a modelleket és a fotózást leszervezni. Fontos, hogy minél önállóbbakká váljanak  a mindeközben szerzett tapasztalatok által. A self-marketinget, ahogy a szó magában is foglalja, nagyon nagy mértékben az egyén saját maga alakítja, de ez személyiség-függő is egyben. Ezért igyekszünk erre is rávilágítani és nem egy standardhoz igazítani mindenkit. A másik fontos dolog amit meg kell tanulniuk, a teamwork, hogy tudjanak csapatban dolgozni, információt megosztani és ha kell közösen dolgozni egy projekten vagy egy workshop keretein belül. Ez lehet akár kiindulópont is az egyetem után. Például egy közös műhely vagy üzlet bérlése, de egy közös márka elindítása szintén sokban megkönnyítheti az elindulást.”

A szakma kezdeti aspektusainak boncolgatása után egy kicsit nagyobbat ugrunk. Nevezetesen az igazán nagy tervezőkre. A mögöttük rejlő siker kulcsát keressük, majd vonjuk le a következtetést – nagy fejbólogatással kísérve – , hogy az eredetiség és a siker felé vezető út nem feltétlenül a közönség ízléséhez igazodó “sztráda”, sokkal inkább egy még járatlan ösvény, amelyet még senki sem követett. A jelszó: formáld és légy úttörő!

„Természetesen az önmegvalósítás mellett megélhetési szempontok is vannak, de ez könnyen megoldható, más márkanév alatt is akár. A fontos, hogy valóban felismerhető legyen amit egy tervező csinál. Ehhez hosszú távon elengedhetetlen, hogy eredeti, csak rá jellemző dolgokat, egyfajta védjegyet hozzon létre. Különösen büszke vagyok egy korábbi tanítványomra. Egy ötvös sulit végzett diák, aki egyéni konzultációra járt hozzám egy évig, majd felvételt nyert a londoni Central Saint Martins iskolára. Úgy érzem, hogy nekem is benne volt a kezem. Pont mostanában írta, hogy mindig, amikor csinál valamit, eszébe jut, vajon én mit mondanék. Most sikert sikerre halmoz és ez tényleg nagy öröm számomra.”

–tette hozzá Flóra

Apropó, sikerek! Mivel az egyetem rendszeresen részt vesz kiállításokon, divatbemutatókon és jelenik meg rangos helyszíneken a diákok munkáival, kétségtelenül kellő kitartással borítékolható a fokozatos fejlődés. Vági Flóra kifejtette, hogy azok a diákok, akik tényleg komolyan veszik ezeket a lehetőségeket, sokat tudnak profitálni belőlük. Így például idén a Marie Claire Fashion Days bemutatóján és a Műcsarnokban egyaránt megtekinthetők voltak METU-s hallgatók munkái. Mindeközben pedig maguk a tanárok is nyitott szemmel járnak és rendszeresen felhívják a figyelmet olyan nemzetközi online platformokra, pályázatokra, amelyeken érdemes részt venniük a tehetségeknek.

Végezetül egy sokkal szélesebb spektrumban kezdtem gondolkozni és egyben kérdezni, miszerint egy ilyen kaliberű designer – külföldi vásárlói/gyűjtői bázis birtokában – hogyan láthatja a magyar design-, valamint tárgykultúra helyzetét? Elvégre itthon sorra nyílnak a magyar tervezői üzletek, valamint pop-up kezdeményezések. Valós a relevanciájuk?

„Nagy szükség lenne több olyan gyűjtőre, aki kellő szakmai hozzáértéssel és természetesen anyagi háttérrel rendelkezik. Úgy látom, hogy ez egy lassú folyamat, de történik a változás. Minél több magyar tervező és design kap elismerést külföldön, annál nagyobb az érdeklődés itthon is a szakma iránt. Persze a nyugati és skandináv országokban már régebb óta megvan a kultúrája annak, hogy az emberek egyedi design termékekre hajlandóak többet költeni, akár más praktikusabb termék vásárlása helyett. Szerencsére én úgy látom, ez a szemlélet, már nálunk is sokaknál átalakulóban van.”

Inspiráló időtöltésem itt még nem ért véget, hiszen hamarosan néhány különösen ígéretes hallgatóval is megismerkedhettek!

Fotók / Photos: Schäfer Dávid