Nem mehetünk el szó nélkül a jótékonyság mellett sem, hiszen a Romani Design ingyenes mentorációs program keretein belül segíti a roma fiatalokat. Miért fontos számodra a következő generáció felkarolása?

Ez számomra személyes ügy, az ember nem ember a kulturális örökségének életben tartása nélkül. A tanítás az ember sajátja, valamilyen formában ezt csináljuk mindannyian, én különösen szeretem. Hiszek abban, hogy a roma fiatalok mentorációja nélkülözhetetlen, hiszen  mivé is lennénk a kulturális identitásunk nélkül, erre „mint egy falat kenyérre” van szükségünk. Természetesen segítjük őket a pályaorientációban is. Mindkettőre szűkség van ahhoz, hogy valós esélyt kapjunk egy boldog élethez. A válasz része még az is, hogy azt gondolom, hogy roma értelmiségiként kötelességem tevékenykedni ezen a területen is.

Hogy érzed, történt változás az elmúlt években az elfogadás, nyitottság terén Magyarországon?

Ez egy nagyon nehéz terület, hosszú és finom, “sziszifuszi” munkát igényel. Annak aki türelmetlen, nem szabad ezen a területen dolgoznia. De szerencsére én egy türelmes és hosszútávban, nagyban gondolkodó ember vagyok, így a válaszom az,  hogy igen pici, apró és nem is olyan apró változásokat meg tudtunk élni, melyek majd elvezetnek a nagy változásokhoz is. Én ebben hiszek. Engem erről győz meg minden egyes vásárlónk, minden egyes ügyfelünk, minden egyes szövetségesünk, aki Romanit vásárol a gardróbjába és nagy becsben tartja. Hadd mondjak néhány példát: vannak, akik Romaniban járják a világot, vannak, akik Romaniban tanítanak, vannak akik Romaniban képviselnek fontos ügyeket, vannak, akik Romaniban ünnepelnek, vannak, akik Romaniban védik meg a szakdolgozatukat, vannak, akik Romaniban kötnek házasságot  és még sorolhatnám (Az Erika Facebook oldalán látható “Vannak csajok, akik…” sorozata többek között erről számol be. – a szerk.) A márka esetében tehát mindenképpen van előrelépés az elfogadás, nyitottság terén, hiszen ügyfeleink többsége az elit azon rétegéből kerül ki, akik megnyithatják az ajtókat, ablakokat a romák közössége előtt.

Mi határozza meg, hogy az adott szezonban milyen kulturális attribútumokra építitek a legújabb kollekciót?

Mindig nagyon sok ötletünk van. Amiből kevés van az mindig az idő és a forrás, így azt kell mondanom, hogy ezt leginkább az a keretrendszer dönti el, ami az idő, a forrás, kapacitás, elérhető technológia keresztmetszete ad meg. Eddigi történetünk során ez sohasem volt optimális, de talán még ezt megélhetjük egyszer. Ez leginkább egy szenvedélyes befektető megjelenésével válhatna valóra.  A lényeg minden egyes kollekciónál az, hogy meg tudjuk őrizni és teremteni minden egyes alkalommal azt a nagyon sajátos arculatot, esszenciát, amit eddig sikeresen felépítettünk. Az idei “Heart” kollekciónk például a cigány búcsúk motívumai mellett a magyar – roma kulturális jegyek egymásra épülését is kifejezik.

Az oldalatokon egy kultúrák közti dialógus teremtését említitek. Kijelenthetjük, hogy ez a dialógus folyamatban van?

Igen, így van. Erről szól a Romani és erről szól a világ is, amiben élünk. Én születésem óta ezt teszem. A 21. században – körülfonva a közösségi média hálójával – nem is tudunk mást tenni, mint folyamatosan kultúrák közti dialógust folytatni. Ez sok hátránya mellett nagyon nagy előnye az egésznek. Ugyanakkor a mi egyéni ügyfeleink is különböző kultúrákhoz tartoznak. Valamint az Európai Unió magyar állampolgáraként sem tudok mást tenni, mint élni ezzel a jogommal, a kultúrák közti dialógussal. Nagyon izgalmas és felemelő megtapasztalni, hogy milyen sokfélék vagyunk és hogy ebben milyen fontos szerep jut az identitásunknak. A Romani azért dolgozik, hogy minderre minél többen ráébredjenek.

Talán bátran mondhatjuk, hogy a férfi kollekciók készítése Magyarországon egy reménytelenebb műfaj kereslet szempontjából, mint a női kreációk értékesítése. Miért érzitek mégis fontosnak, hogy mindig legyenek ilyen darabok? Milyen a Romani férfi?

Egyrészt azért, mert meguntam, hogy a férfiak állandóan panaszkodtak, hogy nekik persze nincs semmi, ami Romani és ugyan ne gondoljam már, hogy a mellény és a nyakkendő az elegendő és megígértem, hogy ezen változtatunk (nevet). Másrészt nagyon sok kedves meleg barátunk van, akik könyörögtek szinte egy-egy kreációért.  Végezetül egy nagyon inspiráló feladat és ami nekem leginkább tetszett az elmúlt időszakban azok az uniszex darabok. Néhányukra különösen büszke vagyok. Milyen a Romani férfi? Nos, szabad, vakmerő, szenvedélyes, romantikus és még humora is van.

Több országban is debütált már a márka. Hogyan érkeznek hozzátok ezek a felkérések  és melyik a kedvenc élményed ehhez kapcsolódóan?

Néhányat mi magunk generáltunk és voltak, melyeket részben egy országimázs képviselet részeként, meghívásra jöttek létre, együttműködve a magyar nagykövetségekkel és a magyar kulturális intézményekkel. Nagyon megtisztelő, hogy többek között Delhiben, Mumbaiban, Kuala Lumpurban, Lisszabonban, Berlinben, Brüsszelben, Bécsben volt szerencsénk képviselni hazánkat különböző hivatalos eseményeken és divatheteken. Ezen programok részben szponzorációs együttműködésnek köszönhetően is jöhettek létre, például az Erste Foundation támogatásával. Nagy kedvenc Mumbai és Lisszabon voltak eddig. Mindkettőt imádtuk, Mumbait azért, mert oda hazamentünk és a Magyar Főkonzulátus szervezésében egy csodálatos divatbemutatót éltünk meg  a Taj Mahal Palace hatalmas arany oszlopai között. Lisszabont pedig azért, mert a nagykövetségi képviselet mellett egy helyi civil szervezettel tudtunk dolgozni, nekik köszönhetően pedig egy nagyszabású bemutatót létrehozni, melyben ottani művészek, celebritások és vezető politikus nők voltak modelljeink, mindezzel a helyi roma közösséget támogatva.

A műhelyetekbe lépve tapintható a szeretet és a családias légkör. Mi a Romani működésének tökéletes esszenciája?

Egymás és az alkotás tisztelete, a kreativitás támogatása. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy a saját csapatomat is folyamatosan mentorálom és “tehetséggondozom”, mert ez tényleg nagyon fontos. Odafigyelünk és segítjük egymást, lojálisak vagyunk és tudjuk, hogy számíthatunk egymásra. Képesek vagyunk csapatban dolgozni, ugyanakkor megvan mindenkinek a saját önálló területe. Fontos, hogy mindenki saját hatáskörrel dolgozik, hozhat, sőt elvárom, hogy hozzon saját döntést, amiben van, hogy akkor is támogatom a kollégámat, ha látom, nem lesz teljes a siker, mert tudom, hogy kell a tapasztalat a fejlődéshez. Valamint az is nagyon meghatározó, hogy szeretjük egymást.

Fotó: Kondoros Éva Katalin

A kezdetek óta megélt sikereiteket látva bizonyára tele vagytok tervekkel a jövőre nézve. Mesélsz egy picit nekem ezekről?

Ennek az évnek az első negyedében szeretnénk továbbfejleszteni a munkaterületünket, most végre úgy tűnik lesz rá kapacitásunk, hogy szépüljünk, átalakuljunk, praktikusabbak legyünk. Folytatjuk a mentorációs  tevékenységünk keretén belül a gyakornoki programunkat, illetve a már rég várt modell kurzusunkat. Ennek a programnak a részeként május végén egy nagyszabású divatbemutatóra készülünk – többek között – a kurzuson részt vett roma fiatalokkal, gyerekekkel. Mindez a Családügyi Minisztérium  támogatásával tud megvalósulni. Természetesen a brandépítés is fontos terület marad, ennek részeként remélhetőleg tudjuk bővíteni a csapatunkat egy régen várt új munkatárssal. Tavasszal és nyáron az idei “Heart” kollekció gyártásával, értékesítésével is foglalkoznunk kell az egyéni ügyfeleink mellett és mindezzel párhuzamosan nyár végére szeretnénk készen lenni a következő év új kollekciójával is. Aztán, egy nagyon jól működő, több éves donorációs együttműködésünk befejezésére készülünk az Erste Foundationnel. Valamint a tervek szerint az idén egy régi álmomat is meg tudjuk valósítani, elindítjuk azt a különleges ösztöndíjprogramot, amiről későbbiekben szeretnék majd részletesen beszélni. Egyeztetések folynak a Jakarta Fashion Weeken való részvételünkről, továbbá egy párizsi és  egy strasbourgi bemutatkozásról. Van egy fő terület, amin szeretnénk továbblépni, ez pedig a mi szenvedélyes befektetőnk megtalálása. Idén is készülünk a Marie Claire Fashion Daysre és persze még sok minden más is lesz, amit még most nem látok.

Képek forrása: marieclaire.hu