FASHION WEEK

Back In Town

Ha valamit megtanultam az elmúlt évek alatt az többnyire az, hogy néha egyszerűbb elengedni a dolgokat, mint feleslegesen energiát pazarolni és azok meg nem térülésére várni. A másodszor megrendezett Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe (a továbbiakban: MBFWCE) kapcsán ezt a “tudásomat” újfent sikerült kamatoztatnom. Bizonyára észrevettétek, hogy egy ideje kímélem (vagy inkább kerülöm) az efféle itthoni megmozdulásokat, kezdeményezéseket mind jelenlét szempontjából, mind írásos reflektálás formájában. Azonban azok, akik hiányolták efféle publikációimat, most fellélegezhetnek.

The bad Bitch is back in town!

A legfontosabb ok, amely előidézte ezt a szünetet roppant egyszerű, hiszen nehéz jót akarni és tenni, ha többnyire negatív energiákat kap viszonzásképp az ember és bármilyen szakmai észrevételt személyes sértésnek vesz a másik fél. Ilyenkor jön a “szerelemprojekt” és a “gyermekem” topic a projektek kapcsán, ugyanakkor ha jobban belegondolunk egy gyereknél is a hosszú távú és következetes fejlődés a cél, miközben megannyi negatív és pozitív tapasztalat éri az út során, nemde?

Úgy gondolom, hogy a kritika nem minden esetben rossz. Sőt! Azt vallom, hogy abból tanulhat igazán az ember. Valahányszor egy a bloghoz kapcsolódó eseményt szervezek a csapatommal, a vendégeket arról is faggatom, hogy mivel kapcsolatban érdemes fejlődni, javulni. És valóban! Erről kéne, hogy szóljon az egész. A fejlődésről. Pontosan ezért jártam nyitott szemekkel (na és fülekkel) a MBFWCE bemutatóin, miközben talán az egyik legfurcsább érzés kerített hatalmába: láttam a bloggerek arcán, mennyire fontos nekik ez az egész hétvége, miközben én legbelül egy óra után menekültem volna a helyszínről.

Nem a ruhák, a tervezők vagy bemutatók miatt, hanem a légkör okán. A végtelen VIP országa vagyunk. Itt pedig egy fontos definíciós problémára szeretném felhívni a figyelmet! Mitől lesz valaki különösen fontos személy? Ez a fogalom egyet jelent a relevánssal vagy épp ellenkezőleg? Kicsit úgy érzem, hogy ezt még a szervezőknek sem sikerült tökéletesen meghatározniuk. Ki lehet fontos? A szponzor, aki a pénzt adja? Az újságíró, aki jobb esetben ír az eseményről? Önjelölt szakértők vagy hirtelen a semmiből előkerülő buyerek? Még mindig túl sok a kérdés.

Íme egy újabb: az a bizonyos nagyfokú érdeklődés...valójában nem létezik? Több tucat ismerős ír minden nagyobb divatesemény előtt ugyanazon kérdéssel más-más formában megfogalmazva: “nem tudsz jegyet szerezni?”. Ugyanis már nem lehet kapni. Ehhez képest a bemutatók jelentős részében a legjobb esetben is a harmadik sorig sikerült feltornázni a közönség számát, amely nem csak a statisztikákban mutat kellemetlenül, hanem a fotókon is. Habár a probléma forrása nem derült ki számomra, lehet érdemes lenne átgondolni a jegyek elosztási logisztikáját.

A “divathét” négy naposra való bővítését nagyra értékelem és egy abszolút jó iránynak tartom, azonban az első két nap programkínálatát szemlélve, leginkább afféle mondvacsinált  – “tegyünk oda még egy valamit és akkor elmondhatjuk, hogy négy napos” próbálkozásnak érzem. Természetesen ez kezdetnek nem rossz, ugyanakkor meglátásom szerint sokkal gazdagabb, tartalmasabb program is belefért volna a szintén kissé túlzásnak nevezhető “Networking Brunch” helyett.

Elvégre nem sok releváns (vagy inkább főállású) divatszakember dolgozik itthon, ők pedig alapvetően ismerik egymást. Mindenesetre így kell összehozni egy baráti reggelit.

Írásomban leginkább azokat a tervezőket, pontosabban kollekciókat emeltem ki és vettem górcső alá, melyek megfogtak. Ugyanakkor néhány további márka kapcsán szintén szeretném megosztani gondolataimat veletek, nem feltétlenül pozitív értelemben. A kollekciók többszöri alapos vizsgálata és inspirációs forrásaik kutatása után több ízben csalódtam néhány designer legfrissebb kreációjában vagy éppen a szervezés következetességében.

Áeron & Nanushka

Borzasztó döntés volt a MBFWCE csapatának részéről, hogy a két show egymást követte a programban. Pláne, hogy a jelentősen nagyobb múltra visszatekintő Nanushka márkát már régóta követi összhatásban és stílusban az Áeron. Minden tisztelet mellett – ez nem feltétlenül rossz, hiszen a divat épp a sokszínű igényekről szól, így az idő bizonyította, hogy az általuk kínált minimalista perfekcionizmus igenis népszerű lehet Magyarországon, akárcsak a COS. Sándor Szandra legfrissebb munkáit a belső én maszkulin és feminin oldala közti nyelv folytonos kutatási vágya ihlette, míg Áron Eszter a városból a vidéki tájakra és hangulatra szomjazó nőket álmodta meg a ruhák tervezésekor.

Celeni

A hétvége egyik leginkább csalódáskeltőbb kollekciójának díját a Celeni márka vihette haza. Cselényi Eszter legfrissebb kollekciója sajnos pontosan ugyanazt a “finomkodást” viszi tovább (hanyag elegancia, lágy anyagok, romantikus részletek) mint 2016-os tavasz/nyári kollekciója, amely a roma kultúrát igyekezett sajátos módon – a jól bevált tradicionális motívumok nélkül – újraértelmezni. A Celeni célcsoportja a “korlátok nélkül élő nő és a kozmopolita hölgy”, amelyből valljuk be, van egy pár már a padláson. Tökéletes példa arra, hogy egyetlen tényező, nevezetesen az erőteljes kreatív kraft hiánya mennyire meghatározhatja a tervezői darabok létrehozását.


If I learnt anything from the past years, that is the fact that sometimes it is simpler to let things go than spare energy on them and wait for its returns in vain. The second Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe (MBFWCE) was perfect proof of this. You have probably noticed that I rarely follow (or rather avoid) these local events and initiatives in attendance as well as in written reflections on them. Although those who missed these kind of publications can now breathe freely.

The bad Bitch is back in town!

The most important reason for I steered clear off of this territory is that it’s hard to wish and do good when you mainly get negative energy back and any type of professional remark is considered as personal offense. Then the ”love project” and ”my child” topics are brought up by the projects, but if you really think it through, even for a child, the goal is a long-term and consistent development, whilst getting a load of negative and positive experience at the same time. Isn’t it so?

I think that critique is not always bad – nay, I believe that one can truly learn only from criticism. Every time I organize an event for my blog with my team I ask the guests how we can better or improve. And really, this is what it should be about. About development.This is exactly why I have gazed around with my eyes (and ears) wide open at the MBFWCE presentations whilst experiencing one of the strangest feelings: on the faces of many bloggers I’ve seen how important this weekend is for them when all I wanted to do is escape after the first hour.

It was not because of the outfits or the presentations, but the athmosphere. We are the land of endless VIPs. I would like to make a distinction here for an important problem of definition. What makes somebody very important? Is it the same as relevant or the opposite of that? A little bit I feel like that even organizers couldn’t perfectly define it. Who can be important? The sponsor, giving money? The journalist, reporting on the event? Self-appointed experts or the buyers popping up from nowhere? There are still too many questions left.

The newest question is that particular high level of interest… maybe doesn’t exist? Dozens of people in my circles message me before every big fashion event with the same question dressed up in different ways: ”can you get me a ticket?” Because it’s sold out. At the same time most events can’t even get their audience to fill up until the third row at the most, that not only looks bad for statistics but on the photos as well. Although the source of the problem didn’t become clear, rethinking the ticket distribution logistics may worth a shot.

I truly cherish that they’ve extended the ”fashion week” to four days and find it an absolutely great path to follow but looking at the programs offered at the first two days it seems like a trumped attempt of ”let’s put another something there and then we can say it’s four days”. For sure, it is a good start but I could have imagined something much more benefitting instead of the somewhat exaggerated ”Networking Brunch”.

After all, there are not many relevant (or rather full-time) fashion professionals  working in Hungary and they mostly know each other. Although this was indeed the way to organize a friendly breakfast.

I mostly reflect on and put those designers or more precisely, collections under the microscope that I found impressive. Although I would also like to share my opinion on some other brands, and not only in a positive way, having thoroughly examined them and searched for their source of inspiration. Many times I was disappointed in the latest creations of a few designers as well as in the inconsistencies or the event organization.

Áeron & Nanushka

It was a horrible idea from the MBFWCE team to have the two shows following each other. Even more so because of Nanushka that significantly goes back way longer, has been long followed by Áeron in its style and overall impression. With all due respect – this is not undoubtedly wrong as fashion is exactly about various needs,– also perfectly proven by time – that their minimalist perfectionism can be popular in Hungary just like for COS. Szandra Sándor’s latest works were inspired by the constant eagerness to explore the language between the inner self’s feminine and masculine side where Eszter Áron dreamt about urban women looking to get out into the countryside and its athmosphere whilst designing the collection.

Celeni

The prize for one of the most disappointing collection of the weekend goes to the brand Celeni. Eszter Cselényi’s recent collection exactly carries on the same ”preciosity” (careless elegance, soft materials, romantic details) as her 2016 Spring/Summer collection that aimed to rethink Roma culture in its own way, without the well-tried traditional motifs. Celeni’s target audience is the ”woman living without boundaries and the cosmopolitan lady”, of which – let’s admit – we have a few in stock. This is a prime example for how one factor, namely the absence of a powerful creative virtue can determine the creation of designer pieces.

A The Four egyik legkedvezőbb tulajdonsága, hogy a még mindig fiktív lábakon álló magyar piacon képesek pozitív értelemben vett fejlődést mutatni és nem nyúlnak vissza korábban már számtalanszor használt részletekhez. Kollekcióikban dinamikus innováció figyelhető meg, mindez pedig általában kitűnő alap ahhoz, hogy a designer szféra egyik legmeghatározóbb márkája legyen.

Habár a sajtó jelentős része a bemutató első lookjáról írt, amely valóban nagyon határozott és eredeti lépés volt a tervezőktől (a nyitó összeállításban egy “Népszabadság” feliratú felső kapta a főszerepet, utalva a legendás lappal történtekre). Talán a magyar divatvilágban hosszú ideje ez volt az egyetlen igazán eredeti megmozdulás, mely tökéletesen reprezentálta azt a jelenséget, melyet ikonikus tervezők és szakemberek mindig is hangoztattak: a divat nem feltétlenül csak művészet, hanem elsősorban a társadalom aktuális szociológiai, politikai és gazdasági történeseinek leképezése az alkotó sajátos látásmódja által.

Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy eddigi pályafutásuk legjobb kollekcióját tették le az asztalra. A ruhák laza ujjmegoldásai és a rojtos részletek mellett a modellek testén megfigyelhető tetoválások a kreációk emberi testre való kivetüléseinek tekinthetők. A különleges geometrikus minták és abszolút hordható sziluettek, szabásvonalak remek összhangban voltak a szintén karakteres cipőkkel, mindezt egy ezredfordulós hangulattal megspékelve. A fekete, fehér, valamint narancs színek mellett találkozhattunk a zöld és földszínek néhány tónusával. Az egyik abszolút kedvencem volt ez a kollekció.


One of the best features of The Four is that they are able to show positive progress on the Hungarian market that is still standing on imaginary grounds and they don’t go back to heavily overused details. Dynamic innovation is outstanding in their collections that is usually an excellent basis to become one of the most dominant brands of the designer sphere.

Although the media has reported on the first look of the presentation for the most part, that was in fact a very definite and original gesture from the designers (where a T-shirt printed with ”Népszabadság” took the lead role, referring to recent events around the legendary newspaper). Maybe this was the only really original step in the Hungarian world of fashion for a long time, perfectly representing the phenomenon always been emphasized by professionals: fashion is not only a form of art but firstly it is a reflection on the current issues of society’s sociological, political and economic happenings through the unique vision of the artist.

Also, we should not forget that they have presented their best collection yet. The loose sleeves and tufted details, as well as the tattoos on the models’ bodies can be seen as bodily projections of the creations. The special geometrical patterns and absolutely wearable silhouettes and cuts resonated in perfect harmony with the caracteristic shoes and being spiced up by the athmosphere of the turn of the century. Next to black, white and orange, we could witness green and some shades of the Earth tones. This collection was one of my absolute favorites.

Nagyon izgalmas lépés volt a tavaly 10. évfordulóját ünneplő márka részéről ez a karakteres váltás a tervezési koncepciót illetően. Míg 2014-ben egy teljesen fekete kollekcióval, addig a tavaly őszi MBFW-en egy kizárólag fehér ruhadarabokból álló kollekcióval rukkoltak elő. Aztán íme a 2017-es tavasz/nyári kollekció, mely pont az általuk megteremtett nőideál sokszínűségét hirdeti eklektikus, ám annál csábítóbb formában.

A következő szezon darabjai látszólag meglehetősen eltérnek egymástól több szempontból (mondhatni nehéz eldönteni, hogy mi kötheti őket össze a kollekción belül). Pedig a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk! A Je Suis Belle előszeretettel  gyűjti évek óta egy csokorba azokat a nőket, akik viselik ruhájukat, sajátos egyéniségükkel, egyedülálló látásmódjukkal pedig teljessé teszik Dalma és Tibi kreációit. Ezt a kapcsolatot emeli piedesztálra a tervezőpáros és ez az a különleges pont, amely összeköti a gyűjtemény minden egyes darabját.

A lookbook szintén ezt a vonalat viszi tovább, a tervezők 26 inspiráló nőt állítottak a kamera elé. Ezzel pedig minden egyes ruha sajátos története mellé egy-egy személyes élmény is társult a modellek révén. A Je Suis Belle kollekcióiban mindig van egy olyan csavar, amely miatt meglehetősen eltér az összes márkától, ugyanakkor akárhányszor nézem vissza a bemutató képeit vagy idézem fel a show emlékeit, ugyanarra a konklúzióra jutok: zseniális ez a kollekció.


The brand that celebrated their 10th birthday last year has made a brave step by characteristically changing their designing conception. While they created an all-black collection in 2014, they came up with a new set consisting exclusively of white outfits at the MBFW last autumn. And then, there is their 2017 Spring/Summer collection that promotes the female ideal’s diversity created in an eclectic but more tempting fashion.

Pieces of the next season are very different from each other in many ways (so you can say it is not easy to decide what could possibly link them together within the collection). Although the answer is simpler than you would think. Je Suis Belle has been gathering ladies for years who wear their outfits and make the Dalma and Tibi’s collections wholesome by adding their unique vision. This relationship is set to a pedestal by the designer duo and this is the quality that makes the link between all pieces of the collection.

This line is further enhanced by the lookbook in which the designers asked 26 inspirational women to stand in front of their cameras. This way, a personal experience had been added to the individual story of each piece. All of the Je Suis Belle collections have a certain twist making them different from all other brands, but no matter how often I look at the photos of the presentation or recount scenes from the show, I only come to one conclusion: this collection is genious.

KataSzegedi legújabb alkotásaival nem ez volt az első találkozásom idén. A júniusi Mercedes-Benz Fashion Week Berlin keretein belül Kata is bemutatkozhatott a Premium nevű vásáron, ahol egyúttal 2017-es tavasz/nyári kollekciója debütált, hogy később a budapesti rendezvény kifutójára léphessen az összes look, néhány igazán látványos darabbal kiegészülve. Már akkor is meglehetősen szívembe lopta magát a teljes kollekció, véleményem pedig azóta sem változott.

A tervező munkássága az utcai divatban rejlő végtelen kreativitás és szabadságérzés kettősének szerelemgyereke. A Katára jellemző szabásvonalak és különleges anyagmanipulációk ezúttal sem maradhattak el. A matériákkal való kísérletezési hajlam szintén jelenvaló, így a jól bevált printelt neoprén és hálós, karakteres textúrájú felületek mellett jövő tavasz-nyári kollekcióban találkozhatunk az utcai divat erejét hirdető kőmosott farmerrel és lágy, finom esésű kreációkkal. Továbbá kreppvászon, selyemszatén és pliszírozott anyagok teszik teljessé a látványt.

A tervező az elmúlt szezonokban több izgalmas kollekcióval is megörvendeztetett bennünket. Elég csak az 1973-as születésű és kritikailag is elismert José Parlá művészetére reflektáló, 2016-os Spring/Summer szezonra gondolni, amely az általam is roppant kedvelt absztrakció és kalligráfia éles határán mozog. A Premium és MBFWCE kifutóján bemutatott kollekciója megőrizte a youth és club culture legfőbb jegyeit, de a brutalista épületek nehéz, csonkolt formavilága is visszaköszönt a sziluettekben és az anyagok felhasználását tekintve. Jean Nouvel francia építész és formatervező alkotói stílusa szintúgy ihletforrásként szolgált. Mindezek fényében a geometrikus kivágások és szögletes részletek fokozzák az összhatást, ráadásul a designer által tervezett minták különleges 3D digitális print technológiával kerültek a ruhákra. Kell ennél több?


This was not the first time I encountered KataSzegedi‘s latest creations this year. She also had the opportunity to introduce herself within the Mercedes-Benz Fashion Week Berlin‘s Premium expo where her 2017 Spring/Summer collection debuted only to be followed by the Budapest event with all of its looks and completed by a few truly spectacular pieces. I really loved the collection back then and my opinion has not changed since.

The designer’s form of art is a lovechild of street fashion’s endless creativity and the feeling of freedom. Kata’s special cuts and exquisite fabric manipulations were on full display. Also being present were the tendency to experiment with different materials: the well-established printed neoprene and mesh, characteristic textures as well as the stonewashed jeans showing the power of street fashion and light, soft flowing creations in next year’s Spring/Summer collection. Crape fabrics, silk satin and pleated materials furthermore completed the visuals.

The artist created multiple exciting items for our enjoyment during the past few seasons. With a look back on the 2016 Spring/Summer collection reflecting on the artworks of José Parla, a 1973 born and critically acclaimed artist, balancing on the sharp border between abstraction that I particularly enjoy and calligraphy. The Premium and MBFWCE-presented collection preserved the main features of youth and club culture but also mirrored back the heavy, truncated elements of brutalist buildings in the silhouettes and use of materials. Jean Nouvel, French architecture and designer‘s artistic style was also a source of inspiration. Taking all of this into account, geometrical cuts and squared details enhance the overall impression, in addition to the patterns designed by the artist being 3D printed onto the outfits. Who would want more?

Kevés olyan pozitív és magasztaló kifejezés létezik, melyet még ne használtam volna Konsánszky Dóra kapcsán. Talán ezúttal a legmegfelelőbb: A zseni! A “Constructive Leviation” elnevezésű kollekció ezúttal is a legpontosabb koncepcióra épülő alkotás minden tekintetben. Dóra jól érzékelhető meditatív tervezői stílusa ezúttal a karakteres muzsika és a finom, tudatos részletek, valamint funkcionalista kidolgozások együtteseként valósult meg.

Több zenei hangzásvilág került megjelölésre inspirációs forrásként a kollekció okán. A korábbi lágy és sokszor újszerű megoldásokkal teli jazz helyett ezúttal többek között Tycho, az amerikai ambient zenész könnyed számai (miközben írok, épp a “Dive” című album szól – kétségtelenül egy másik világba kalauzol). Dórának remekül sikerült kombinálnia a saját edgy és formabontó stílusát ezzel az ártatlan és légies atmoszférával. A monokróm színek mellett találkozhatunk cinóber pirossal, gyönyörű zöld árnyalatokkal, melyek olyan matériákkal öltenek testet, mint az elasztikus hernyóselyem, mosható puha báránybőr, gyűrt pamut és mosható gyapjú. Természetesen mindezt a strukturalista design jegyében.

A tervező munkássága már csak olyan szempontból is elismerésre méltó, hogy nem próbálja mindenáron direkt formában az általa követett ihletforrásokat közvetíteni – mint a zenében rejlő szabadság – , a kollekció által kiváltott érzések és keltett benyomások a befogadóra vannak bízva. Konsánszky Dóra feltétel nélkül enged be birodalmába, hiszen az az intellektuális megközelítés, mellyel alkot, alapjaiban szűri a befogadni képes közönséget.


There aren’t many positive and lauditive expressions I haven’t used in connection with Dóra Konsánszky. This time, the following may be the best one: The genius! Her “Constructive Leviation” collection is built on the most precise conception this time as well from every point of view. Dóra’s quite perceptible meditative designer style met characteristic music and sophisticated, consciously planned details as well as functionalist elaborations this time.

Multiple musical styles have been identified as inspirational sources for the collection. Instead of the light jazz often full of novelties this time it was lightsome tracks by Tycho, the American ambient musician (while writing, I am listening to his album ”Dive” that certainly takes me to another world). Dóra has managed to perfectly combine her own edgy and unconventional style with this innocent and airy athmosphere. Apart from the monochrome colors we can see cynober red, marvellous green shades being embodied in fabrics as washable soft lambskin, creased cotton and washable wool. Of course, all of it’s made in the name of structuralist design.

The designer’s artwork is also to be renowned for not trying to directly convey her sources of inspiration – like the freedom in music – at all costs, the feelings and impressions by the collection are relying on the receiver. Dóra Konsánszky lets us in her world without restrictions, as her intellectual way of creating artworks itself filters the audience being able to take it all in.

Porcelán műalkotások, melyek vallástól független szakrális teret teremtenek. Így jellemezném Füzesi Heierli Zsuzsa pécsi származású kérámiaművész alkotásait. Különös kompozíciói látványos méhkaptárszerű szobrokban öltenek testet, melyeket maga a művész is “csodalényeknek” nevezett egy korábbi interjúban. Filozófiája szerint munkái nem az ő személyéről, hanem az agyag belső életéről szólnak.

Mindez a Nubu kortárs művészet rajongó tervezőit is megihlette. Judit és Adél a keramikus műveinek különleges struktúráját, lyukacsos szerkezeteit ültették át ruhakölteményeikbe. Az organikus, gyűrt formák gumival húzott orkán, vasalt (és gyűrt) voál és puplin, valamint perforált bőr révén elevenednek meg. A gyönyörű mályva, púder, taupe és elmaradhatatlan fekete által megszületett a kollekció másik legfontosabb szimbóluma, a levél – és sziromforma. A lágy esésű selyem és a jól bevált jacquard ezen formák jellegzetes íveit követik, majd hozzák létre a finom sziluetteket, megidézve az utánozhatatlan Nubu esszenciát.

Mint mindig, a duó ezúttal is teljessé tette a gyűjteményt kiegészítői révén, melyek legalább akkora népszerűségnek örvendenek, mint ruháik. A táskáknál alkalmazott gyűrt bőr tökéletesen reflektál a kerámiák felületeire, valamint azok természetközeli értékeire. A Nubu a következő tavasz-nyári szezonra sikeresen ötvözte ikonikussá vált attribútumait, miközben körülölelte az innováció és az újdonságokra való nyitottságban rejlő kreativitás és annak páratlan energiái.


Porcelain pieces of art creating a sacred space, free from religion. This is how I would describe the artworks of Zsuzsa Füzesi Heierli, Pécs-born ceramic artist. Her strange compositions are being embodied in beehive-like sculptures have also been called ”wonder creatures” by the artist herself in an earlier interview. According to her philosophy, her works are not about her but the inner life of the clay itself.

All of this inspired the contemporary art lover designers of Nubu. Judit and Adél transplanted the special structures and porous textures of ceramic artist’s works into their artistic ensembles. The organic, creased shapes are being born by the rubber-strained heavy duty cotton, ironed (and creased) voile and poplin and perforated leather. With the beaufitul mauve, powder, taupe and the inevitable black the other most important symbols of this collection – the leaf and petal shapes were brought to life.The soft flowing silk and well-tried jacquard follow these shapes creating soft silhouettes and embracing the inimitable essence of Nubu.

As always, the duo completed the collection with accessories that were at least as popular as the clothings. The creased leather used for their bags reflect perfectly on the surface of the ceramics and their close-to-nature values. Nubu has managed to combine their iconic attributes for the next Spring/Summer season whilst being surrounded by innovation and creativity lying in the openness for new experiences and its unmatchable energies.

Az esetek zömében túl sok újdonság nem feltétlenül történik a Gombold Újra pályázatán hazai fronton. Az ok egyszerű: a legtöbb frissen végzett tervező pályázza meg legnagyobb arányban ezt a kezdeményezést, sok esetben pedig már korábban bemutatott diplomakollekciójával (vagy annak kisebb továbbgondolásával az adott tematikának megfelelően).

A már korábban debütáló munkák miatt pedig mindig ott a veszély, amely alapvetően a kortárs képzőművészeti kiállítások kapcsán is elvi kérdésként hangozhat el. Hányszor mutathatod be a kollekciódat/alkotásaidat? Néhány művész nem szereti “turnéztatni” műveit (mondhatni ciki) – pláne egy városon belül – , hiszen elértéktelenedik, túlcsordul annak minden üzenetével együtt. Szakmán belül pedig inkább feltételezhető, hogy az adott kreátor sokkal több energiát fektet a köztudatban maradásába, mint valós tevékenységébe: az alkotásba.

Ez a séma pedig a diplomakollekciókat szintén veszélyeztetheti.

Erre tökéletes példa lehet Zsigmond Dóra diplomakollekciója (Mod’Art – 2014). Hiába érte rengeteg pozitív kritika a kreációkat, a sokszori kifutóra lépés után egyszerűen elvesztették varázsukat. Az idei pályázat nyertese Vetlényi Alma, akinek munkái sajnos számomra sem technikai megoldások, sem anyaghasználat, de szabásvonalak tekintetében sem tudott különösebb emlékezetes vagy magával ragadó szakmai pillanatokat adni. A zsákvászon alkalmazása (kissé az a bizonyos “groundbreaking” szituáció) mint táska, valamint a ruhák egyszerű formavilága nem egészen merítette ki az idei pályázat “környezettudatos” tematikáját. Pozitívum azonban a tervező hozzáállása az alkotás metódusához. A kollekció minden egyes darabja különösebb szabászati hulladék keletkezése nélkül jött létre.

A finálé egyébként meglehetősen kedvező jövőt vizualizált, már ami a hazai iparművészeti palettát illeti. Hegedűs Dóra, Wirth Abigail, Bráz Noémi, valamint Nagy Adrienna egyaránt a mezőny kiemelkedő kollekcióit tették le az asztalra, így csak remélni tudom, hogy a jövőben többet láthatok munkájuk gyümölcseiből.


For the most part, there are not many novelties in Hungary’s Gombold Újra competition. The reason is simple: mostly freshly graduated designers apply, many times with their previously presented diploma collection (or its renewed version according to the given themes).

There is always one danger due to the earlier debuted works that may be posed as a matter of principle in connection with the contemporary art exhibitions. How many times do you present your collection/artworks? Some artists don’t like to ”take their works on a tour” (we can say it’s awkward), even more so within one city, as it becomes devalued, it overflows taking all of its messages on board. It is even more probable within the professional scene that the artist puts a lot more energy into staying in the public’s mind than the real activity: creation.

This schema is also threatening diploma collections.

A perfect example is Dóra Zsigmond’s diploma collection (Mod’Art – 2014). In spite of the tremendous amount of positive critiques, the creations lost their charm having been taken to the runway a number of times. This year, the prize is taken by Alma Vetlényi, whose works unfortunately couldn’t give me any memorable moments from a professional viewpoint regarding their technical solutions, use of materials or its outlines. The use of sackcloth (being a bit like that particular ”groundbreaking” situation) for bags and the simple dress designs have not really embraced this year’s ”environmentally conscious” theme. Although the designer’s attitude to the method of creation is a plus. All pieces of the collection were made without creating a notable amount of sartorial waste.

The finals however forecasted a very favorable future, at least in the field of applied arts in Hungary. Dóra Hegedűs, Abigail Wirth, Noémi Bráz and Adrienna Nagy all presented outstanding collections of the competition so I can only hope to see more fruits of their labor in the future.

Illusztrációk / Illustration: Illuxtratgirl – Fashion Illustrations by Lúcia Mészáros

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s