INTERVIEW

Secret Stories

Különleges szakemberek, különleges alkalmak

Habár a blogon egy ideje nem olvashattatok alkotók és kreátorok izgalmas műhelytitkairól, ez nem jelenti azt, hogy tétlenül telt volna az elmúlt pár hónap. “Workshop Secrets” rovatom három rész erejéig átköltözött a Daalarna online magazinjának felületére, a Secret Stories oldalára. Ez idő alatt olyan elismert és a menyasszonyok abszolút kedvenceinek számító designerek műhelyéből jelentkeztem, mint Benes Anita, a Daalarna tervezője, Vágó Réka cipőtervező és a csillogó ékszereiről híres Nagy Adrien, a Rienne Creations alapítója.

Ezen fejezet lezárásaképp és a legfrissebb betekintés előtt mindenféleképpen szerettem volna a blogon egy szép csokorban prezentálni az alábbi három írásomat (pontosabban azok részleteit), melyekhez Kondella Misi gyönyörű fotói párosulnak és teszik teljessé azt az élményt, amelyet a tervezők lebilincselő gondolatai alapoztak meg beszélgetésünk során.

Olykor hajlamosak vagyunk azelőtt véleményt alkotni, mielőtt tüzetesebben megvizsgálnánk és megismernénk valakit vagy valamit. Mindezt annak ellenére, hogy megannyi könyvben, cikkben vagy interjúban olvashatjuk nap mint nap, hogy bizony a kíváncsiság az ember egyik legősibb tulajdonsága.

Rendkívül hálás vagyok azért, hogy divatújságíróként nem csupán a lehetőség adatott meg ezen szomjúságom kielégítésére, hanem úgymondván ez egyfajta kötelesség. A megismerés iránti vágy így legalább annyira a mindennapjaim része, mint maga a kíváncsiság. A blogomon egyre többször olvashattok tervezőkről, akiknek műhelyébe ellátogatva és azt dokumentálva mutatom be őket, munkásságukat és azokat a kreatív folyamatokat, amelyek eljuttatják őket alkotásaik megvalósításához.

Ezen kalandjaim során talán a Daalarna műhelyébe való betekintés volt a leglátványosabb. Egyrészt nagyon kellemes volt látni, ahogy egy ízig-vérig kreatív elme, Benes Anita álma megtestesült – akár egy ruhában, akár a varrodát körüllengő odaadó atmoszféra formájában. Másrészt az ottani pezsgő kreativitás nem ismer határokat, amely rám is nagyon inspirálóan hatott.

Anita épp a férje dédnagymamájának esküvői fényképéről mesélt nekem beszélgetésünk kezdetén, amelyen egy hagyományos ruhát viselt nógrád megyei esküvőjén. Boldogan emlegette a fotón látható pártát, amely a mai napig a család tulajdonában van. Ráadásul pontosan ez az a vonal, amelyhez még sosem mert nyúlni tervezőként, habár nem lehet tudni, hogy mikor fogja újraértelmezni a magyar népviseleteket a Daalarna nyelvén.

Ha már inspirációknál tartottunk és egy kollekció megalkotásánál, bátran tettem fel a kérdést a márka megálmodójának: vajon tényleg minden esetben tudatosan alakulnak a ruhák és áll össze egy kollekció vagy olykor utólag tűnik fel az ihlet forrása, amely korábban a tudatalattinkba férkőzött?

“Előfordult már, hogy egy sajtóanyagot olvastam egy nemzetközi márka legfrissebb kreációiról és valójában csak aztán állt össze a teljes kép a koncepcióról, ez pedig bennem felvetett több kérdést. Annyira változó, hogy hogyan jön létre maga a kollekció, hogy egyszerűen nem lehet általánosítani. Olykor már a tervezés előtt tudom, milyen irányba szeretném biztosan elvinni a látványt, máskor pedig fokozatosan alakulnak a tervek. Valami természetesen elindítja az emberben a folyamatokat, de az intuíciókat mindig nehéz papírra vetni. Ez egy picit olyan, mint a Burberry esőkabátjai, hiszen – akárcsak az esküvői ruhák tekintetében – ott is ugyanabban a témában kell szezonról szezonra megújulnod tervezőként, amely egy nagyon komoly kihívás hosszútávon. Még Vera Wang pink esküvői ruhái sem váltak be teljesen, hiszen minden ara egy elbűvölő romantikus világra vágyik legbelül.”

Ha már kezdetek és tervek, nem szabad megfeledkeznünk azokról a szakemberekről sem, akik mindazt, melyet Anita szezonról szezonra megálmodik el is készítik. A műhely tagjai egytől egyig csodálatos emberekből állnak, akik számára a precizitás és szakmai alázat legalább annyira fontos, mint a tervezőnek. Ez pedig alighanem a tökéletes csapatmunka ismérve.

“Nagyon örülök, hogy ilyen sok fiatal és tehetséges divattervezőnk van, hiszen ez csodálatos dolog és kétségtelenül elindult valami itthon ezáltal. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy pont azokból a fontos szakemberekből van hiány, akik a terveket meg tudják valósítani az adott márkák vizualizált hitvallása szerint. Így például nagy a hiány kreatív mintavarrónők vagy modellezők tekintetében. Egy varrónőnek jó kapcsolatot kell ápolnia a tervezővel, hiszen tudnia kell, hogy a rajzon melyik részlet hogyan kivitelezhető jobban. Én például nagyon hálás vagyok, hogy ilyen alkotóerővel bíró emberekkel dolgozhatom, hiszen az idő alatt annyira összecsiszolódtunk, hogy ismerik az arányrendszeremet és a stílusomat olyannyira, hogy az saját kreativitásukkal együtt működjön a kivitelezés során.”

Ez rögtön egy egyre általánosabb jelenségre vezette át diskurzusunkat, amely a tervezői világban tombol. Egyre több designer lép a reflektorfénybe, mint híresség-celeb és mindezt a közösségi média felületek adta “lehetőségek” csak tovább fokozzák. Anita elmondása szerint számára mindig is nehézkes volt eldönteni, mennyit mutat meg önmagából, elvégre – hogy őt idézzem – “nem én vagyok a termék”. Éppen azért annyira nem hisz a magamutogatásban, jobb szereti ha személyes alkotásai beszélnek helyette sajátos nyelvén.

“Hol van az a pont, ahol még benne lehetsz a dolgokban és mikor jön el a pillanat, amikor minden csak a ruháról kell szóljon, illetve a munkásságról?”

Mindez természetesen egy újabb nemzetközi jelenségre kíván reflektálni, miszerint az óriási versenyben már nem elég a tehetség és a gyönyörű kreációk, hanem az alkotó személye is felkeltheti a sajtó és a szakma figyelmét, amelye egyet jelenthet a sikerrel? A költői kérdés már csak az, hogy mennyire van értelme önmagunkat egy egészen más kondíciókkal rendelkező platformhoz hasonlítanunk vagy azt mintaként használnunk?

Mentálisan is visszatérve a műhelybe több korábban bennem felvetődő kérdésre kerestem a választ a tervező munkássága okán. Így például a különböző munkafázisokat összeadva mennyi idő alatt készül el egy végleges ruhaköltemény? Hány szakember keze munkáját dícséri a pazar látvány, amelyet Anita kifutóra küld?

“A legegyszerűbb ruhánk 30-32 munkaórát ölel fel, mely csak a varrást foglalja magába, hiszen külön kezeljük a 4-6 órás szabászati időt, illetve kettő-négy óra kézimunka az apró részletek kidolgozása miatt, így például a gyöngyözés mindig plusz időt vesz igénybe. Természetesen folyamatosan dolgozunk a részleteken az egész folyamat alatt, de a végén mindig szükségünk van egy kis plusz időre a tökéletes eredmény eléréséhez. Egy látványosabb ruha teljes elkészítése azonban már 48-50 órától kezdődik, mely 16-20 további munkaórát igényel a kézzel készített részletek végett. 2010 óta nagyon népszerű, hogy a láthatatlan tüllre csipkéket varrunk kézzel, szóval egyre több speciális igénnyel állunk szemben. ”

A teljes interjút itt olvashatjátok el!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Vágó Réka néhány év alatt az ország első számú cipőtervezőjévé vált. Az általa bejárt útról, sikereiről és persze kulisszatitkokról is beszélgetettem vele a műhelyében.

Tisztán emlékszem az első találkozásomra Vágó Réka gyönyörű lábbelijeivel. Több mint hat éve, még tizenévesen, a divatszakmától távol (inkább csak érdeklődően) látogattam el egy kedves barátnőmmel a Millenárison megrendezett WAMP designer “piacra”. A tervező munkái már akkor szemet szúrtak és láthatóan kiemelkedtek a designer darabok közül. Réka cipői azt sugallták, hogy ők bizony a siker útját kívánják koptatni, mára pedig a tervezőt és márkáját a Magyar Értelmező Kéziszótár “sikeres nő” definíciója mellett elsők között találnánk Magyarországon.

Izgalmas csavarral indult műhelylátogatásom, hiszen egyből a raktárban találtam magamat. A polcokon sorakozó magassarkú hadsereg láthatóan nagy érdeklődésre enged következtetni a kreátor munkái kapcsán, így első kérdésem rögtön a ruha- és cipőtervezők közti szezonális (és egyben kollekciókat) érintő differenciára irányította beszélgetésünket. Mennyire kötheti egy kiegészítőtervező kezét a nemzetközi elvárás a kollekciók időzítése révén? Lehet egy picit “csalni”?

“Nálunk egy picit hektikus a rendszer ilyen szempontból, hiszen szezon közben több olyan projekt és kreáció is megszületik, amely egy különleges együttműködés vagy egyedi megrendelés eredménye. Sokszor irigylem is néhány kortársamat, hogy mennyire szuper lehet egy pontos rendszer szerint, kifejezetten szezonokra alkotni. De cserébe a RekaVago márkánál rengeteg olyan cipőt rendelnek, amelyek egyedi igények alapján készülnek. Másfelől rugalmasak vagyunk, hiszen a gyártást itthon végzik, így képesek vagyunk szezonközi darabokat is készíteni, ebből kifolyólag pedig nálunk folyamatos a tervezés és gyártás.”

A sorakozó dobozokkal és Réka kedvenc varrógépével – amellyel mostanában kevesebb lehetősége van dolgozni, pedig kifejezetten szeret varrni – körülöttünk elengedhetetlen és egyben már-már adott a kérdés. Hogyan juthatunk hozzá Réka cipőcsodáihoz? A mostanra Ritz-Carlton hotellé avanzsált egykori Le Meridien Budapest hotelben található üzlet ugyanis tavasszal átköltözött.

“A concept store új, állandó helyen folytatódik, a Király utca pezsgő, divatos részén. Több olyan tervező is lesz a palettán, akiket a korábbi üzletben egyaránt megtalálhattak a vásárlók, azonban szeretnénk új színt vinni a kínálatba, ezért nagy valószínűséggel többen csatlakoznak majd. A folyamatos változás (a korábbi helyszín pop-up bolt volt – a szerk.) után végre lesz alkalmunk egy teljes arculatot kidolgozni a koncepcióhoz, amely élménnyé teszi a vásárlást a magyar és külföldi vásárlóinknak egyaránt. Fontos a projekt résztvevőinek a vizuális megkülönböztetés az üzlet berendezése kapcsán.”

Visszatérve a raktárból Réka alkotói terébe szemeimet rögtön a polcokon található vad és merész prototípusokra szegeztem. A tervezés egyik legizgalmasabb pontja kétség kívül a kísérletezés és az út során felfedezett technikai ötletek és újítások továbbgondolása. Réka rögtön szemlélteti az egyik kollaborációs darabot, majd felpróbálva azt és lelkesen mesél a csillogó és érdekes textúrájú bokacsizmáról, miszerint túlságosan instabilnak bizonyult a talp rész, így szélesíteni kellett rajta. A hét centis és platformmal bőven “megáldott” kreáció láthatóan a tervező egyik nagy kedvence, amely egyúttal újra igazolta Vágó Réka sokszínűségét, hiszen az extravagáns, főként az ázsiai piacra készülő költeményekről legalább akkora lelkesedéssel mesél, mint a finom pink színű alkalmi szandál megszületéséről. A Daalarna követőinek is ismerősen csenghet a márka, hiszen Anita és Réka már több szezon óta álmodják meg a gyönyörű esküvői és alkalmi ruhákhoz a szebbnél szebb lábbeliket. De mégis hogyan vághat bele Réka egy ígéretes kooperációba?

“Alapvetően teljesen változó, hogy kivel milyen úton halad egy-egy kollaborációs kollekció elkészítése. Abodi Dórával például a műfaj klasszikus értelemben vett formáját követjük, miszerint ő elmeséli, hogy pontosan mit szeretne, illetve sokszor rajzokat is küld hozzájuk, majd én kiegészítem azokat. Például a legutóbbi kollekció kapcsán szeretett volna egy ún. ‘bondage’ jellegű cipőt és így született meg a kollaboráció egyik legerősebb darabja. A szögletes talpú szandál ugyanakkor az én ötletem volt, amely kellően reflektál az aktuális trendekre, akárcsak a basic vonalat képviselő két pántos papucs, ami pedig megint Dóra egyik ötlete volt. Benes Anitával, a Daalarna tervezőjével egy egészen más metódust követtünk. Mindenekelőtt megmutatta a kollekciót, amikor összeállt, de már korábban is mesélt róla, hogy pontosan milyen színekben és anyagokban gondolkozik. Ekkor pedig megkezdődött a kutató munka. Az Anitával közös munka sokkal szabadabb teret adott nekem, így egészen saját utakon járhattam. Habár mint minden együttműködés során, a legfontosabb dolog számomra a ‘kémia’. Szükség van összhangra és a szenvedéllyel való alkotás szabadságára.”

A teljes interjút itt olvashatjátok el!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

“Egy művész sosem országhatárok alapján méri a minőséget és a színvonalat. Én egyszerűen egy nemzetközi terepen és természetesen itthon is helytálló, idővel pedig mérvadó márkát szerettem volna létrehozni.”

Nagy Adriennel, a Rienne Creations tervezőjével beszélgettem műhelyében

A tervezői alkotások prezentálása, végleges formájuk első debütálása nagyon fontos. A divat szerelmesei tűkön ülve várják kedvenceik legfrissebb kreációit. Kíváncsian és lélegzet visszafojtva nézik a modellek lépteit a fináléig, amikor is feldereng bennük az impresszió. A katarzis befogadás egy izgalmas folyamat “rajongói” szemmel is, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a háttér-folyamatokról sem. Történetekről, amelyek a végkifejlethez vezetik a designer szezonális darabjait vagy éppen időtlen alkotásaikat.  Éppen ezért öröm hallgatni lelkes emberek szavait inspirációról, sikerről, nehézségekről, megoldásokról vagy éppen a várva várt jövőbeli tervek beteljesülésébe vetett hitükről.

Bár számtalanszor olvashattunk Nagy Adrien külföldi sikereiről, aligha lehet megunni mesés történetét, amely odáig vezetett, ahol jelenleg tart. A korábban többek között New York-ban a Marc Jacobs márkánál tervezőként dolgozó kreatív elme hazatérése után egy hasonlóan színvonalas luxus márkát szeretett volna meghonosítani, amely végül 2012-ben Rienne Creations néven debütált. Kezdeti tapasztalatai azonban arra ösztökélték, hogy ruhák alkotása helyett inkább az ékszerkészítés nemes hivatását válassza. A jelszó mindig a minőség – mely magába foglalja mindazt, amit Adrien szemléletében a luxus fogalom takar.

“Nagyon hosszú kutatás előzte meg az egész márka megszületését. Naprakésznek kellett lennem. Kutattam a legfrissebb trendeket és természetesen a legjobb beszerzőket az alapanyagokhoz. A barátaim a kezdetekkor aggódtak és féltek, hogy majd egy ‘hobbiművész’ leszek.” (nevet – a szerk.)

Hozzátartozói és barátai azonban az első ékszer kreáció láttán megenyhültek és a tervező egyre több bizalmat és támogatást kapott tőlük. Alapvetően az egész mesébe illő történet csak projektként indult, amikor Adrien 2012 szeptemberében elkezdte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori képzését.

“Nem gondoltam, hogy mindez ilyen méreteket fog ölteni. Egyfajta brand építési gyakorlatként kezeltem az elején. Mostanra pedig oda jutottam, hogy abszolút nem tudom elképzelni azt, hogy a ruhatervezés legyen a fő profilom.”

Apropó, változások! Nagyon izgatott a kérdés (na és persze a válasz): mennyire jelenthetett kihívást egy öltözettervező gondolkodásmódjának megváltoztatása egész tervezési metódusát illetően? Elvégre egészen másképp jön létre egy ékszer, mint egy izgalmas szabásvonalakkal és anyagmanipulációkkal kivitelezett ruhaköltemény.

“Alapvetően az egészet összeköti egy nagyon fontos tényező, ez pedig a divat. Nem tartom nehéznek a különböző szakmák közti váltásokat, elvégre ha ma úgy döntenék, hogy fodrász szeretnék lenni, akkor az ahhoz szükséges tudást elsajátíthatom egy iskolában. Egy szakmán belüli másik terület felfedezése pedig még könnyebb volt.”

A tervező elmondása szerint sikerült egy olyan szegmenst találni a hazai piacon, amely alapvetően hiányt szenvedett magyar alkotások tekintetében. Éppen ezért az újdonság erejének van előnye és hátránya is. Előbbi szerint az “úttörő” státusz elérése és megszerzése, amely cseppet sem elhanyagolható, utóbbi azonban a megcélzott vásárlói réteg néhai értetlensége. Korábban sokszor nem tudták bekategorizálni a márkát, amely mára megváltozott és rengeteg törzsvásárló kopogtat a designer ajtaján egy-egy megrendelés végett.

“Mivel én magam nem dolgozom meg a fémet, sokakban felmerül a kérdés, hogy én valóban ékszertervező vagyok? Ez alapvetően fura, hiszen a legtöbb tervező nem egymaga végzi az összes munkafolyamatot. Összességében mindez visszavezehető a minőségre, mint az egyik legfontosabb hívószóra. Olyan szakemberekkel dolgozom, akik a saját területükön a legjobbak, amelyhez az én vízióim párosulnak és létrejön a tökéletes Rienne Creations ékszer.”

A teljes interjút itt olvashatjátok el!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s