TALENT

Workshop Secrets: Battila

Üdvözlünk a műhelyben!

Kevés helyen éreztem magamat annyira otthonosan, mint Bakó Attila alkotói terében. Korábban több alkalommal is volt szerencsém eltölteni pár órát a Rózsa utcában található birodalomban, ahol a designer megálmodja és csapatával meg is valósítja elképzeléseit, koncepcióit, hogy aztán a Battila Concept Eyewear tovább hódítson a magyar divatszférában.

A viszonylag fiatal brand életében már most számtalan mérföldkő volt megfigyelhető. Divattervezők egész sora szeretne együttműködni velük, hogy kollekcióik kiteljesedhessenek a karakteres és látványos szemüvegkeretek változatos formavilága által. Gondoljunk csak Abodi Dóra “Dystopia Gardens” névre keresztelt kollekciójának napszemüveg kollaborációjára vagy Tomcsányi Dóri múltidéző kreációi mellé készített kerek kiegészítőkre. Ezek az együttműködések mind-mind azt bizonyítják, ha egy kreatív szakember kellően nyitott az újdonságokra, birtokában van minden tudásnak területe kapcsán, illetve rendelkezik az empátia és lojalitás kettősével, kétségkívül új színt vihet a hazai divattervezői palettára. Ő Bakó Attila.

Tartsatok velem műhelyébe és ismerjétek meg az utánozhatatlan márka filozófiáját, na és persze őt – a koncepció megálmodóját!


Welcome to the workshop!

Not many places make me feel like home as Attila Bakó’s creative space does. I was lucky to spend some time at the empire located in Rózsa street many times before, where the designer dreams his ideas, concepts, and makes them come true with the help of his team, so Battila Concept Eyewear continues to conquer in hungarian fashion sphere.

There has been many milestones in the life of the relatively young brand. Loads of fashion designers want a collaboration with them, to make collection complete by the diverse shape world of the characteristic and spectacular glasses. Thinking about the sunglasses collaboration of Dóra Abodi’s collection named “Dystopia Gardens” , or the round shaped accessories made for Dóri Tomcsányi ’s creations reminiscent of the past. These collaborations all prove that if a creative professional is open enough towards new things, owns the knowledge of the choosen field of work, and has the dual of empathy and loyalty, then one can undoubtedly revitalise the hungarian fashion designer  palette. He is Attlia Bakó.

Come with me to this workshop and get to know the philosophy of the one and only brand, and of course him – dreamer of the the concept!

A divatszakmában töltött éveim alatt számtalan izgalmas karakterrel volt szerencsém találkozni. Tervezők, marketingesek, szerkesztők vagy éppen stylistok esetében egyaránt sikerült megtudnom pályaválasztásuk miértjét, pontosabban azt a bizonyos kiindulási pontot. Kevesen tudják, de az általános iskola óta szemüveges vagyok, azonban mostanra leginkább csak a négy fal között viselem azt. Egy idő után túl körülményesnek tartottam a viselését, éppen ezért tettem le a voksomat a kontaktlencse mellett. Attilával való beszélgetésem és személye alaposabb megismerése után őszintén kedvet kaptam ahhoz, hogy a hétköznapokon is büszkén viseljem azt. Elvégre öltöztet, akár egy izgalmas kabát vagy táska. Kíváncsisággal tele érkeztem a tervezőhöz, egy dolog járt a fejemben az ajtó átlépésekor, kíváncsi voltam: miért pont a szemüvegek? Attila is elképesztően izgalmas darabokat visel, vajon hol kezdődhetett a kapcsolatuk?

„Hatéves koromban kaptam az első szemüvegemet, azóta ‘összenőttünk’. Ébredés után az első mozdulat az éjjeliszekrény felé – minden gyakorló szemüvegesnek ismert – szemüveg fel, az alvásig egyek vagyunk. Tulajdonképpen egy plusz testrész, amit lehet cserélgetni.”

Annál meglepőbb volt számomra, hogy a tervezés, illetve készítés része még Attila életében is meglehetősen friss, ám mindennapos program. Elmondása szerint két-három éve jött először képbe a keretek vonzó miliője, sőt mi több kezdetben játékból, egyszerű kíváncsiságból esett neki egy-egy keret elkészítésének. Idővel nem csak a kész munkák és tapasztalatok száma gyarapodott, hanem a ráfordított idő egyaránt növekedésnek indult, majd ahogy ő maga fogalmazott “így maradt”.

„Erre is igaz az általános szabály, miszerint Rómát három nap alatt megismerheted, három hónap alatt egy kicsit, három év alatt pedig egyáltalán nem. Minél inkább beleásom magam a témába, annál több újdonságot, kérdést, izgalmas dolgot találok. De ettől nagyon jó az egész.”

A kulcs pedig pontosan az az izgalom, amely előrébb hajtja az egészet. A várakozás, a végeredmény iránti hajhatatlan vágy, a kísérletezés íze és a végén a siker okozta öröm (vagy éppen a kudarc ajándéka: a zsákutcában rejlő tapasztalat). A műhely olyan akár egy kincsesbánya, már ami a számtalan anyagot illeti. Elképesztő mennyiségű nyersanyag várja, hogy Attila kezei között testet öltsön vagy inkább reinkarnálódjon egy olyan fizikai formában, amely után soha többé nem akar más lenni, csakis egy Battila szemüvegkeret. A kísérletezésre mindig kapható designer lelkesen mesélt az időközben felfedezett új anyagokról, illetve azok kezelési technikáiról (a fahajlítási technikája bámulatos). A téma tehát adott: melyek lehetnek Attila kedvenc matériái?

„A fa jött elsőként, nagyon szerethető anyag, szemüvegként különleges is volt, persze vannak korlátai. Ezért is jött talán az acetát – a tradicionális szemüveg alapanyag – meg sok-sok egyéb. Nagyon szeretem a fúziós dolgokat, talán ez izgat a legjobban, hogyan lehetséges többféle – akár elsőre együtt nem egyértelmű – anyag meglepő, de mégis harmonikus egységét összehozni. Néha sikerül, néha nem.”


Over the years I spent in fashion business, I had the opportunity to meet countless exciting characters. In cases of designers, marketing workers, editors or stylists, I managed to discover the reasons behind their job choices, that certain starting point to be more exact. Not many know it, but I’ve been wearing glasses since primary school, however, I only wear them behind closed doors by now. After a while, I though wearing them is too difficult, that’s why I voted on contact lenses. Following my conversation with Attila and being aware of his personality I honestly began to feel like wearing glasses proudly in the weekdays as well. As they give you attitude, just like an exciting coat or bag does. I arrived at the designer’s place full of curiosity, there was one thing going on my mind when stepping through the door, I was curious: why glasses? Attila wears amazingly exciting pieces as well, I wonder where did their relationship start?

„I received my first pair of glasses at the age of six, we’ve grown together ever since. My first movement after waking up is to reach towards the bedside table – every practiced glasses-wearer knows – glasses up, and we are one until going to bed again. Actually, they’re like an extra bodypart, which you can keep swapping.”

What was even more surprising to me is that design, and the making process are both quite new in Attila’s life, still everyday programs however. According to him, the charming milieu of glasses’ frames first came into sight two-three years ago, moreover, at the beginning he only started making a frame driven by curiosity. By the time, not only the number of finished works and experiences increased, but the time they concern, then, as he stated „he stayed this way”.

„The general rule, saying that in three days you can get to know Rome, in three months just a little bit, in three years you can’t, at all is true to my profession as well. The more I dig myself  into a topic, the more exciting novelties, questions and things I find. But that’s why this whole thing is great.”

The key is exactly the kind of excitement that drives this forward. Awaiting, and the uncompromising desire for the results, the taste of experimenting, and the joy caused by success (or the gift of failure: the experience hidden in a dead end). The workshop is like a treasure mine, as for the countless materials. An amazing amount of raw materials waiting to embody between Attila’s hands, or to reincarnate in a physical shape, so none of them would want to be other than a Battila frame. The designer, always open to experimenting enthusiastically talked about new materials he discovered over time, and the techniques of their usage (his technique of wood bending is marvelous). The topic therefore is given: which are Attila’s favourite materials?

Wood came first, such a lovable material, using it for glasses was special, although it has its limits. Perhaps this is the reason I started working with acetat – traditional basic for glasses – and many other materials. I really  love these kind of fusion things, perhaps this what excites me the most, how to create a surprising yet harmonic unity of different type of materials – even if, at first, it’s not that obvious to use them together. Sometimes it works, sometimes it doesn’t.”

Attila energiái, új ötletek iránti vágya rendkívül inspiráló. Láthatóan nagyon egyben tartja a csapatot, hiszen a kora reggeli érkezés után mindenki előszeretettel veti bele magát a munkába. Ugyanakkor nem elhanyagolható a téma üzleti része, fontosak az eladások, így roppant mód érdekelt egy tendencia azzal kapcsolatban, mely alkotások lesznek sikeresek, létezik-e tökéletes recept. A tét tehát nem más, mint az előre megtervezett koncepciók tárháza kontra hirtelen jövő inspirációs hullámok.

„Hirtelen felindulós vagyok, és a gyakorlat felől szoktam közelíteni a dolgokhoz. Nem törvényszerű, de nem úgy kezdem a dolgaim, hogy leülök és elkezdek tervezni. Valószínűleg ez nem a tudományos megközelítés, de nekem jobban esik. Leginkább az anyagokból, a technológiákból merítjük az inspirációkat, a kísérletek, próbák, akár véletlen dolgok is kihozhatnak valami újat, érdekeset. Ha lehet nagyképűen ars poeticáról beszélni, akkor az az ‘Út’. Vagyis az útközbenség a cél, nem a megérkezés, de azért mindig nagyon jó, ha valami elkészül.”

Ha jól sejtem, akkor ezt hívjuk tökéletes intuíciónak. Az pedig “minden tudás mesterévé” teszi az embert. Attila intuíciói pedig eddig minden tekintetben helytállónak bizonyultak, elvégre a korábban említett designer kollaborációi egyaránt nagy sikernek örvendtek, a folytatás és a siker pedig mondhatni borítékolható – csakúgy mint a minőségi kivitelezés és az egyedi kreációk sora. Az efféle kooperációk kialakulása és menete “szerencsére” nem húzható egy sablonra, ahogy Attila mesélte: “minden történet más”. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy kapszulakollekció kialakulásának folyamata rendkívül tervezőfüggő.

„Van, aki nagyon határozott elképzeléssel jön – anyag, szín, forma –, és van, hogy laza elképzelés az induló beszélgetés. Mindig végigvesszük a kollekciót, amibe illeszkednie kell a szemüvegnek, azután számos találkozó, vázlatok, proto, mire letisztul, hogy mi lesz a vége. Izgalmas, jó történetek ezek a legtöbb esetben.”

A kreativitás és művészlét iránti rokonszenv nagyon úgy fest családban marad. A designer lánya szintén a művészvilágban tevékenykedik. A Képzőművészeti Egyetemen egyaránt tanult lány alkotásai több helyen is megjelennek a műhely falain. A hab a tortán, hogy azokat sok esetben olyan kontextusba helyezve láthatjuk, mely szoros összefüggésben állnak a kreátor korábbi prototípusaiból készített installációkkal. Nagyon izgalmas ez az öröklődő érzékenység a művészetre és úgy általában a kreatív önkifejezésre, így mit sem félve kérdeztem rá a családon belüli együttműködésekre, kapcsolatokra. A válasz előtt szinte már vizualizáltam a családi eszmecserét egy újabb kollekció terveiről, ahol mindenki hozzátesz valamit, hogy végül kialakuljon Attila végleges koncepciója.

„Az egész család, feleségem, lányaim ebben a világban élnek, egyfajta családi kollaboráció van. Igen, sok minden jön felőlük is. Konkrétan Dorkához képest nagyon visszafogott, konzervatív az én világom, szerencsére ő azért bele tud hajszolni vadabb vízekbe is – az én szerencsémre is.” – mesélte Attila, aki korábban több extravagáns szemüveget is készített lánya kiállítására, annak koncepciójának kiteljesedése érdekében

Lassan, de biztosan tradícióvá válik, hogy a “Workshop Secrets” rovatomban tabuk nélkül beszélgetek alanyaimmal, megfeledkezve mindenféle kötöttségről, amiről a legtöbb ember nem szeret vagy egyszerűen nem akar beszélni. Igen, jöjjenek az anyagiak! Sokan félnek a személyre szabott ruháktól, kiegészítőktől vagy éppen bútoroktól, mondván túl drága, így sokszor maradnak a jól bevált sémáknál a “ha neki jó, akkor nekem is jó lesz” filozófiát követve. Nem szabad megtorpanni, ugyanis mindez nem ilyen egyszerű. Engem például számtalan alkalommal ért kellemes csalódás financiális tekintetben egy designer kreáció kapcsán. Másrészt a változtatás fontossága sokszor nem elsődlegesen a pénztárcánkban rejlik, hanem a fejünkben. Tudatosan és előrelátóan kell választanunk, legyen szó az otthonunkról vagy külsőnkről. Éppen ezért jelentős a megfelelő szemüveg (saját tapasztalatom is ezt támasztja alá), elvégre az nem csak személyes önreprezentációnkkal áll összefüggésben, hanem egészségünkkel is. Talán korral jár, de idővel az ember sokkal szívesebben költ többet kevesebbre, tehát a minőség privilégiuma fokozatosan jelenik meg. Mégis mire számíthat egy Battila vásárló, ha árakról van szó? Természetesen erről is megkérdeztem Attilát.

„A személyre szabott tárgyak különleges varázzsal bírnak. Általában vagy beolvadni szeretnénk egy adott közösségbe, vagy markánsan különbözni. Az egyedi dolgok talán tudják mindkettőt. Ha bejönnek hozzánk, elég sokféle keretből, anyagból választhatnak, de ha ez kevés, vagy nagyon konkrét elképzelés van, arra is találunk megoldást. Próbálunk úgy kalkulálni az árakkal, hogy a fájdalomhatárt ne lépjük át.”

Ernst Hans Gombrich osztrák származású művészettörténész szerint “ami a művész keze alól kikerült, tökéletes, a tökéletesség példája ebben a nagyon is tökéletlen világban.” Na igen, ugyanakkor mit gondol erről az alkotó? Sokszor pont a tökéletesség iránti vágyakozás és annak elérhetetlensége hajtja a művészeket, tervezőket. Foglalkoztatott a kérdés: létezik a tökéletes szemüveg? A perfekcionizmus jelenvaló?

Tökéletes az, amit szeretünk. Sokszor megállapítottuk, hogy nincs olyan, hogy egy keret kész van, legfeljebb abbahagyjuk. Mindig lehet még szebbre, jobbra, ha úgy tetszik tökéletesebbre készíteni, de van, ahol belép az üzleti racionalitás, sajnos ezt be kell látnom. A legújabb dolgok természetesen mindig több figyelmet kapnak nálunk is.”

Egy dolog szintén rögtön feltűnt, amikor először látogattam a műhelybe. Ez pedig a csapat lelkesedése volt. Nagyon szimpatikus volt az összhang és az, hogy a humor a munkanapok mindennapos részévé válik. Igen, ilyen egy jó munkahely, ahova akár reggel hétre is szívesen tér be az ember, pláne ha Mex a fotózásunk másnapján nyolcadik születésnapját “ünneplő” mopsz fogad a bejáratnál (majd kísér lelkesen minden munkafázisnak otthont adó terembe). Egy lelkes team pedig nagyban hozzájárulhat a cég hatékonysághoz, elvégre ahol megfelelő az atmoszféra, ott a kommunikáció és egyenes beszéd is jelen van. Az azonban, hogy mennyi idő alatt készül el egy-egy szemüveg meglehetősen változó.

„Szeretnivaló csapat vesz körül, nagyon lelkesek, talán ők a legnagyobb inspirációs erő. Volt, hogy egy nap alatt lett kész a szemüveg tervezéstől a lencsézésig, máskor heteket vajúdunk rajta.”

Talán nem is kell ennél több. Adott egy roppant kíváncsi, eszes és leleményes tervező, egy kitartó és profi csapat, na és persze egy olyan “kabala”, mint Mex. Ennyi kell a sikerhez. Látszólag egyszerű, habár a divatszakmát elnézve annál összetettebb rendszer ez. Rengeteg kreatív emberrel találkozom nap mint nap, valahogy mégsem éreztem sosem azt, amit a Battila Concept Eyewear műhelyének falai között. Attila utolsó gondolatait pedig aligha igazolhatná jobban az a tény, hogy a Marie Claire Fashion Days bemutatóira nem egész öt nap alatt álmodtak meg és hoztak létre elképesztő módon egy szemüveget számomra. Habár az jóval többet jelent nekem, egy darab a fent említett megfoghatatlan lélekemelő érzésből, amit legalább ily’ módon hazavihettem és magaménak tudhatok.

Köszönöm!


Attila’s energies, desire for new ideas is extremely inspiring. He visibly holds his team together very much, as following the early morning arrival, everyone begins working gladly. Business side of the topic is non-negligible, either, selling is important, so I was very interested in tendency related to which creations become popular, if there’s a perfect recipe for success. Consequently what it’s all about is pre-designed concepts versus sudden inspirational waves.

„I’m a sudden type, and I usually approach things from a practical way. Not necessarily, but I don’t start my things with sitting down and design. It’s probably not a scientific approach, but it feels better to me. We mostly get the inspiration from materials, technologies, experiments, try outs, even accidental things can bring out  something new and interesting. If I may speak on ars poetica in a popous manner, than it would be about the „Road”. I mean the aim is being on the road, not the arrival, though getting something done always feels so good.”

In case I sense it well, this might be calles the perfect intuition. And it makes one „the master of every knowledge”. Attila’s intuitions turned out to be perfectly accurate, as his previously mentioned designer collaborations were all successful, continuation and success are, let’s say, inevitable – just like quality implementation and the raw of unique creations. The formation and process of these type of cooperations are „luckily” not happening following a template, as Attila said „every story is different”. This essentially means that the development process of a capsule collection depends on the designer very much.

„One comes with a really definite idea – material, color, shape – and there are discussions about loose visions as well. We always perform the collection the glasses have to fit in, then we hold meetings, make sketches, prototypes until the final results come clear. These are exciting, good stories, mostly.”

It seems like sympathy for creativity and artist life stays in the family. The designer’s daughter works in the art world as well. Works of the girl who studied at the Hungarian University of Fine Arts appear on wall of the workshop. The icing on cake is that in cases we can see them being put in a context, namely that there’s a close correlation between her creations and the installations made of designer’s early prototypes. This inheritable sensitivity for art and creative self-expression in general is very exciting, thus I fearlessly asked him about cooperation and relationships within the family. Before getting the answer I’d already visualized a family discussion about the plans of a new collection, where everyone adds something to it, and Attila’s final concept may take shape.

„My whole family, my wife and daughters live in this world, there’s a kind of family collaboration. Yes, many things come from them. Specifically, my world is much more modest, conservative, fortunately she can rush me into wilder waters.” – Attila said, who previously made more extravagant glasses for his daughter’s exhibition, in order to fulfill its concept.

Slowly but surely, having a conversation with my interviewees without taboos is becoming a tradition in my „Workshop Secrets” column, forgetting about those boundaries, the things most people don’t like or don’t want to talk about. Yes, let’s talk about the financial side! Many people are afraid of customized clothes, accessories or furnitures, thinking they are too expensive, thus they’re likely to stay at the well established scheme, following the „if it’s good for them, it’s good for me” philosophy. We can’t stall, this all is not that simple. For example, I was pleasantly disappointed about designer creations financially, many times. On the other hand, the importance of change is often not in our purses, but in our heads.We have to choose consciously and deliberately, whether it’s about our homes or looks. This is exactly why the appropriate type of glasses is important (based on my own experience as well), since glasses are not only connected to our self-representation, but our health. Perhaps it’s coming with age, but we prefer spending more on less by the time, therefore the privilege of quality evolves gradually. What can a Battila customer expect when it comes to prices? I asked him about this issue, of course.

„Customized objects have a special charm. Usually, either we try to merge into a given community, or differ markedly. Perhaps unique things are capable of both. When visiting our store, customers can choose from many many types of frames, materials, but if it’s still not enough, or they have an exact idea, we find a solution. We’re trying to calculate prices trying not to cross the pain threshold.”

According to Ernst Hans Gombrich austrian art historian „what comes out from between the hands of an artist is perfect, the example of perfection in this really imperfect world.” Well, yes, but what does the creator think about it?Artists and designers are often driven by the desire for perfection and its unavailability. I was curious: does the perfect pair of glasses exist? Is perfectionism present?

Perfect is the thing we love. Many times we stated there’s no such thing as a finished frame, we just stop working on them. You can always do them better, nicer, more perfect, but there are cases when business racionality steps in, I have to admit it, unfortunately. The newest things receive more attention from us, of course.”

There’s one thing I immediately noticed when I first visited the workshop. And it was the enthusiasm of the team. The harmony was very symphatic, that humour becomes a part of the everydays. Yes, this what a good workplace is like, where you gladly arrive at 7am, especially when Mex, the pug who „celebrated” his 8th birthday one day after our photoshoot, welcomes us at the entrance (and cheerfully walks with us to all the rooms of different work phases). An enthusiastic team is an important contributor to the effectiveness of the company, since where the atmosphere is right, communication and straight talk are also present. However, the duration of making a pair of glasses is quite variable.

„I’m surrounded by a lovable team, they’re very enthusiastic, perhaps they’re the biggest inspirational power. There were days when a pair glasses were finished wihin a day, from the designing process to putting in the lenses, in other cases it lasted for weeks.”

Perhaps there’s no need for more. There’s this curious, smart and extremely ingenious designer, an insistent and professional team, and of course a „good luck charm” like Mex. This is what you need for success. It may seem easy, although as we’re talking about fashion business, it’s such a complex system. I meet many creative people day by day, but somehow I never had this feeling I felt between the walls of the workshop of  Battila Concept Eyewear. And Attila’s last thoughts couldn’t be more proven, as they dreamed and created a pair of glasses in 5 days for me to wear during the Marie Claire Fashion Days. Although it means much more to me, a piece of the untouchable, amazing feeling mentioned above, that I own, that I could take home with me somehow.

Thank You!

IMG_7572

IMG_7571

IMG_7570

IMG_7569

IMG_7567

IMG_7695

IMG_7696

IMG_7552

IMG_7687

IMG_7688

Fotók / Photos: Zsófia Jámbor

Kövesd Battila munkásságát weboldalánFacebook, illetve Instagram profilján egyaránt!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s