COLLECTION/EVENTS/FASHION WEEK

The Half Empty Glass

 

Mindannyian elkezdtük valahol, mindannyian tartunk valahova és jelenleg valahol. Néhányan megrekedtek, sokan pedig nem engedik, mert mindennél jobban akarják a sikert. Csak egy dolgot felejtenek el, azért meg kell dolgozni. Keményen hajtani, mint ahogy legnagyobb tervezőink egy része azt múlt pénteken és szombaton a Várkert Bazár falai között tették. Eljutottak a kifutóig és ahhoz, hogy az általuk megálmodott brand hatalmas betűkkel kerüljön a programkínálat élvonalába.

Kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb hazai divateseménnyé nőtte ki magát a Fashion Week Budapest. Sok helyen javulást, mondhatni erőteljes fejlődést láthat az ember, amely nagy valószínűséggel a nagyobb szponzoroknak tudható be.

Azért még félig üres a pohár

Drága barátaimmal vacsoráztam a minap és a mi kis divathetünkről is szót ejtettünk. Egy nagyon fontos gondolatot emelnék ki csípős hangulatú diskurzusunkból:

“Olyan mintha a szakma csupán egy házon belüli csoportos maszturbációt tartana.”

– mondta egy sok éves PR és marketing tapasztalattal rendelkező barátom az asztalnál

Engedjétek meg, hogy elmagyarázzam az önkielégítés ezen sajátos formájának problematikáját. Egyszerűen arról van szó, hogy hiába próbáljuk mintaként beállítani a nagy nemzetközi divatheteket, miszerint azok is rendkívül zártak és kifejezetten a szakmának szólnak, ha nincsen meg hozzá a megfelelő szakmai közönség (tehát a probléma ezesetben túlmutat a szervezésen és az alkotók hatáskörén). Annyira kis réteg az, amely valóban hírértéket jelent a szervezők és maga a Toni&Guy Fashion Week Budapest (továbbiakban: TGFWB) számára, hogy lényegében bármivel kénytelenek megelégedni. Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a sajtóakkreditáció megfelelő koordinációjára (és nem egy nappal az esemény előtt visszaigazolni – “Pofavizit” – Made In Hungary?). Másrészt legalább résnyire kinyitni a kíváncsi divatrajongók előtt az ajtókat, hiszen valljuk be, a sok online felületet működtető, csak és kizárólag önmagát megörökítő “vendégek” egy része sem túl hasznos a szervezők, szponzorok és a tervezők számára egyaránt (legalábbis addig, amíg a Bershka vagy Zara legújabb cipő, illetve ruhakollekciója díszeleg az első sorban). Nem mellesleg külföldön számon kérik a meghívóért, illetve akkreditációért cserébe a különböző megjelenéseket (továbbra sem outfit posztok formájában). Csak mondom, pontosabban írom.

Jöjjön inkább a felvásárlói piac!

Már második alkalommal került a szponzorok listájára a Design Terminál, amely a Central European Fashion Days & Gombold Újra! projekteken keresztül igyekszik újabb és újabb lehetőségeket kínálni a feltörekvő tervezőpalántáknak. Tehát a szervezet legfőbb profilja a vérfrissítés a hazai designer palettán. Ennek ellenére a már korábban is ismert designerek prezentációi mellett egyetlen új csapattal találkozhattunk a helyszínen (“VYF” – Balázs Viola & Szécsi Tamás márkája, amely a “Gombold Újra!” kiegészítő kategóriájak nyertese volt 2014-ben). A téma kapcsán már többször kifejeztem aggodalmamat a fiatal designerek jövőbeni lehetőségei végett. Nyilván mondhatnánk, hogy aki huszonévesen egy luxusmárkát (vagy egyáltalán márkát) szeretne meghonosítani Magyarországon, az nagyon el van tévedve, de ennyivel azért mégsem intézhetjük el. Mi lesz a sok fiatal tehetséggel, akiknek egyszerre kell saját tőke (illetve befektető) híján brand managerként és tervezőként funkcionálniuk? Mert valljuk be, az a tervező, akinek nincs anyagi alapja, illetve érzéke a a marketinghez, a piac (a.k.a. itthon a szakmai réteg, legalábbis ez egy nagy tévhit) nem csak kilöki, hanem már az ajtónál elgáncsolja és azt mondja: Neked itt nincs helyed!

Természetes szűrő vagy a jó öreg balkáni dac, miszerint “ácsi-bácsi, azért huszonévesen ne legyél te olyan sikeres”?


We all started somewhere, we’ re all heading somewhere and we’re being somewhere at the moment. Some got stuck, but many of them can’t afford to, since they want success more than anything. They only forget one thing, you have to work for it.  Work very hard, like some of our biggest designers did on Friday and Saturday, between the walls of Várkert Bazár (Bazaar of Castle Garden). To make it to the runway, and have the name of their dreamed brand written with capital letters in the program.

There’s no doubt Fashion Week Budapest grew into being a fashion event of the highest quality. You can see improvements, a massive development in many areas, which may be the cause of bigger sponsors.

The glass is still half empty

I had dinner with my dear friends the other day, and we also talked about our little fashion week. I’d highlight a very important thought of the spicy toned discuss:

„It’s like the profession’s throwing a collective in-house masturbation.”

-said an experienced PR and marketing professional friend of mine at the table

Let me explain the specific problem with the kind of masturbation of this context. It’s simply the fact that no matter how hard we try to take international fashion week as examples, saying those are also extremely closed and only for the profession, if we don’t have the appropriate professional audience for it (so in this case, the problem is over the competence of the organizers and the creators). It is such a tiny strata to be newsworthy for the organizers and the Toni&Guy Fashion Week Budapest (TGFWB henceworth), that they essentially have to put up with what’s given.

In my opinion, a better coordination of  press accreditation is needed (confirm an event a day before it begin, really? Made In Hungary?).On the other hand the doors should be open for curious fashion fans, at least a little bit, because let’s face it, „guests” who are running online surfaces taking selfies and only selfies, are not that useful for the organizers nor the designers (at least till they wear the latest collection of shoes and clothes by Bershka or Zara). By the way, confirmation and different appearances are expected in return for accreditation (not over outfit posts) in abroad. Just saying, I mean writing.

Let’s see the costumers’ market in preference!

For the second time, Design Terminal came out on the list of the sponsors, and tries to give more and more opportunites to ambitious designer students over the project of Central European Fashion Days and Gombold Újra!. So the brand’s main profile is to refresh the palette of hungarian designers. Beside the presentation of previously known designers, we had the chance to meet a new team on the field („VYF”-the brand of Viola Balázs & Tamás Szécsi who were the winners of Gombold Újra! in the category of accesories in 2014). I have already expressed my fear about this subject a couple of times regarding young desingers’ possibilities in the future. Apparently we could say that in case somebody in his/her early twenties would like to establish a luxury brand in Hungary, then he/she is totally lost, but we can’t just leave it like that.

What’s gonna happen to all those young talents, who need to be the manager and the designer of their own brand, lacking investors? Let’s be honest, a designer without financial resources or sense for marketing, the market (a.k.a. the professionals’ league in Hungary, but this is a huge misbelief) does not only push them aside, but thwarts them right by the door and says: No place for you here!

Is this behaviour a natural filter or the nice old balcanic defiance, „hold on a sec, don’t be so succesful you are only in your twenties”?

Camera: Sony – Alpha 5100

A “The Budapest Fashion Journal” alapvetően egy nagyon jó ötlet, hiszen a London Fashion Week is megjelentet minden egyes nap (a divathét ideje alatt) egy kisértetiesen hasonló kiadványt pár apró különbséggel. Az egyik az, hogy saját anyagokkal dolgoznak (mar ami a képi/vizuális felhozatalt illeti), másrészt ők valóban és kivétel nélkül minden egyes mondatban a saját designereiket, illetve az utca stílusos embereit méltatják (mondjuk ez legyen a britek privilégiuma, mert a végén még vérszemet kapnak a virtuális naplók “szerzői”). Számomra elképesztő, hogy a divatiskolák ontják magukból a fiatal tervezőket, akik között azért bőven akad olyan is, amely passzol TGFWB arculatához, mégis nekem a Valentino, Chanel, Givenchy és Kenzo show-kal példálóznak print formájában. A témát abszolút értem, miszerint a tradicionális bemutatók ideje lejárt, de komolyan nincs ennél relevánsabb hazai téma, amely címlapra kerülhetne (a fizető szponzorok kielégítése mellett)?

Itt hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy egy gondolat erejéig az esemény art directora által leírt szavakra hivatkozzak (levelében korábbi írásaimra reflektált az esemény kapcsán). Állítása szerint az időhiány és budget kisebb mérete miatt nem tudnak több tervezőt befogadni bemutató vagy éppen prezentáció céljából. Ennek tudatában pedig minden tiszteletem az övé(k), azonban ez az alkalmi kiadvány egy kiváló lehetőség lenne a fent megjelölt hiányérzet kielégítésére. Vagy a stáb tagjai között, akiknek “a háromnegyede ingyen dolgozik” (szintén egy gyöngyszem abból a bizonyos modoros levélből) nincs senki, aki egy picit is utánanézzen? Az ingyen munka “őshazája” vagyunk, valahol biztos akad egy lelkes fiatal, akinek miután kiszipolyozták az utolsó csepp vérét is (pontosabban lelkesedését), leválthatják a következőre. Elvégre az előtte lévő kezdett rájönni, hogy a munkáért pénzt is lehet kérni. Fura világot élünk!

Ennél meg az is hasznosabb lenne, ha a “First Row Service” szolgáltatás mellé egy-egy laptopot is mellékelnének drága bloggereinknek, s a fejenkénti 5-5 mondatból majd csak összejön egy épkézláb cikk (helyesírás-ellenőrzés és korrektúrázás javallott). Bár legutóbbi értesüléseim szerint a vezetőség nem tulajdonít nagy jelentőséget jelenlétüknek. Itt engedjétek meg, hogy egy-két gondolatot ismét felidézzek egy korábban nekem címzett levélből. A szervezők szerint mindannyian úgy “bénáznak” ahogy akarnak, elvégregyerekek még”. Ráadásul nem igazán látják be nagyon sokan, hogy az egész esemény munka, egyfajta szakmai seregszemle és nem egy buli a Budai vár tövében. Szóval takarodó, ez itt nem a szombat esti láz!

Munka, mégpedig a hazai kreatív ipar szempontjából az egyik legfontosabb. Ez az egyik legjelentősebb esemény a legtöbb hazai tervezőnek (országon belül). Hosszú időn keresztül készülnek és dolgoznak azért, hogy mindaz, amit megálmodtak a tervezőasztal mellett valamilyen formában megszülethessen, majd kifutóra kerülhessen. Sokan befektető nélkül hozzák össze mindezt, amely itthon elképesztően nagy dolog. Ne degradáljuk mindezt felszínességgel és olcsó közhelyekkel. Lássuk hát mivel készültek tervezőink a hidegebb szezonra! 

Elkapott pillanat a Kata Szegedi show előtt, a színfalak mögött. / Camera: Sony – Alpha 5100

Bár a beauty nem a szakterületem, itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak a sminkes és fodrász csapatnak, akik idén nagyon kitettek magukért. Kétségtelenül izgalmas és egyedülálló produktum az, amely a kezük gondozása alatt kifutóra került.


Basically „Budapest Fashion Journal” is a very good idea, since the London Fashion Week also publishes (during the fashion week) a quite similar publication with some little differences though, every single day. On the one hand they work with their own materials (regarding the image/visual lineup) and on the other hand, they really praise their designers and the stlyish people on the street in every sentences, without exception (let this habit remain the privilige of the British so we can avoid virtual diary „authors” to become enthusiastic about it).

For me it’s amazing that fashion schools produce tons of young designers, and there are many among them who are matching the image of TGFWB, but they show me prints of Valentino, Chanel, Givenchy and Kenzo shows as examples instead. I absolutely understand the subject, saying the time of traditional shows is up, but seriously is there no domestic subject that is more essential, and that could be put on the cover (something that could satisfy the sponsors who pay)? Let me take the opportunity here, just for a thought to refer to the written words of the art director of the event (in her letter, he reflected to my previous writings about the event).

He’s stating they can’t take in more designers for the aim of a fashion show or presentation as a result of having no time, and the budget cut. Being aware of this, with all due respect, but this occasional publication would be an excellent opportunity to satisfy the mentioned absence. Or among the staff, since „threefourth of them work for free” (another jewel in the crown from that mannered letter) isn’t there anybody to do a little research? We are the „homeland” of free work, an enthusiastic young one surely exists somewhere, whom after they sucked him dry, (more punctually his enthusiasm), can be replaced with the next one. After all the previous one started to realize, money can be asked for work. We’re living strange days!

If they attached a laptop to the “First Row Service”  as a gift to our dear bloggers, and from 5-5 sentences per person a normal article could be put together (spell checker and proofreading is advised). Although according to my latest informations the managment doesn’t really care about their presence. Please let me quote some thougths from a letter that was addressed to me. According to the organizers, everybody can „muddle” as much as they want, because they are still „children” after all. Moreover a lot of them don’t really admit, that the whole event is a job a sort of professional muster and not a party at the foot of Buda castle. So go home, this is not the Saturday night fever!

It’s one of the most important job in the aspect of the inland creative industry. This is one of the most significant event for most hungarian designers. They are getting ready over a long period and work for what they have dreamt beside the designing table to bring this dream to life in a way, and make it to the runway. Most of them get it all together without an investor, and this is a really big thing here in Hungary. Don’t degrade this with shallowness and cheap stereotypes. Let’s see what our designers prepared with for the colder season!

Though „beauty” is not my specialty, I’d like to take the opportunity to congratulate the make up artists and the hairdresser team, they really did their best. Ther’s no doubt it’s an exciting and unique product, that was put on the runway on Friday and Saturday, under their care.

Alapvetően nem ért váratlan meglepetés Tomcsányi Dóri 2015-ös őszi/téli kollekciója kapcsán. A tervező ezúttal is egy rendkívül szerethető, igényes és abszolút hordható ruhatárat álmodott meg a márka által vizualizált “Tomcsányi lánynak”.

Fotó/Photo: Tornóci András

Fotó/Photo: Tornóci András

A designer ezúttal egy egzotikus utazás illúzióját próbálta életre kelteni kollekciójával a kifutón, ugyanis legfrissebb munkái egyik legfontosabb inspirációs forrása az ázsiai munkaruha volt, mindezt minőségi anyagokkal ötvözve. E kettős fúziója pedig meglehetősen “utcaképes” kreációkat hoztak magukkal. Bár a hivatalos sajtóközleményben az oversize szabásvonalakat Dóri védjegyeként említik, megannyi hazai tervezőnél megfigyelhető ez a vonal, hosszú szezonok óta (nyilván értem, hogy Dórinál ez egy visszatérő elem). Mindazonáltal kétségtelenül lenyűgöző, ahogy a tervező ezeket az alapvetően maszkulin vonalakat (elvégre a feminin jegyek részben eltűnnek ennél a fazonnál) képes áttranszformálni a megfelelő anyagokkal és mintákkal igazán nőiessé és vonzóvá.

Anyaghasználat tekintetében a környezettudatosság játszott fontos szerepet, hiszen sok újrahasznosított és természetes matériával találkozhatunk. Lyocell, neoprén, pamut, viszkóz és természetesen az örök gyapjú egyaránt megtalálható a repertoárban. A színhasználat szintén nagyon finom és egyben klasszikus, az örök fekete mellett olyan árnyalatok is felfedezhetők, mint a mályva, világoskék vagy éppen a szürke.

Ami a Dori Tomcsanyi márka igazi védjegye az nem más, mint a tervező kézzel festett mintái. A korábbi nagy sikerű “Panel” kollekció és az azt követő ruhaköltemények után ezúttal sem maradhatott el ez a csapásirány. A kézzel festett abécé minta gyönyörű selyem-pamut ruhákon köszön vissza, majd növi ki magát a kollekció egyik legemlékezetesebb momentumává. Úgy gondolom, hogy ezek az alkotások azok, amelyek valóban létrehoznak egy különleges kapcsolatot művész és műve között, és ez az amiért vastapssal köszönthetjük a legújabb kollekciót a Fashion Week Budapest kifutóján.


Basically,  I was not surprised about the 2015 F/W collection of Dóri Tomcsányi. The designer dreamed an extremely loveable, polished and absolutely wearable wardrobe for the „Tomcsány girl”visualized by the brand.

The designer tried to bring the illusion of an exotic travel to life by her collection, since one of the most inspirational sources of her latest works was the asian workwear, mixed with quality materials. The fusion of these two added up to creations that are quite suitable for the streets. Though the official press statement mentioned the oversize cutlines as Dóri’s trademark, this trend can be observed at many hungarian designers. It’s fascinating, that for seasons (I obviously mean it is a recurring element of Dóri), the designer is able to transform these fundamentally masculine lines (since this kind of cut causes the disappearance of feminine marks) into really feminine and charming lines, by using the appropriate materials and patterns.

As for the materials, environmental consciousness had a major role in the process of the creation, since she used many recycled and natural fabrics. Lyocell, neoprene, cotton, viscose, and the eternal wool can all be found in the repertoire. The color usage is very tender and classic at the same time, shades of mallow, light blue and grey can all be discovered beside the eternal black.

In my opinion, the real trademarks of the Dori Tomcsanyi brand are the handmade patterns, painted by the designer herself. These were used in the former, successful „Panel” collection, and during the creation of the subsequent dresses.  The hand painted ’abc’ patterns appear on beautiful silk-cotton clothes, and grow into being one of the most memorable moment of the collection. I think these are the type of creations that really establish a special connection between the artist and his/her art, this is the reason we welcome the newest collection on the runway of Fashion Week Budapest with strong applause.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Tornóci András

Hosszú ideje az egyik legütősebb Je Suis Belle szezon elé nézünk! Számomra a múlt héten bemutatott kollekció volt az egyik legerőteljesebb munka, amely a Fashion Week Budapest keretein belül prezentálásra került. Az intelligens, frissen végzett és ambíciózus női múzsa egy igazán változatos és könnyed, mégis részleteiben extravagáns kollekciót eredményezett.

Fotó/Photo: Tornóci András

Paradox, viszont annál inkább csábító a garbók megjelenése, ráadásul nagyon könnyed és eldolgozatlan végű anyagok kíséretében. Az inspirációs forrás tekintetében egy kicsit összetettebb helyzettel van dolgunk. Matisse papírkivágásokkal készült munkái (és az ezzel járó fokozatos építkezés az alkotásban, mint folyamatban), a nápolyi és pompeii Archeológiai Múzeum lenyűgöző freskói egyszerre inspirálták Dalma és Tibi fantáziáját és a kezükben rejlő talentum erejét.

“Tudatos munka által jutunk az eszközök birtokába, és akkor érjük el a rögtönzöttség látszatát, amikor az öntudatlanná válik.”

Az a kontraszt, amely a fazonok és anyaghasználat együttesében megfigyelhető, rendkívül magával ragadó. A flitterek nagy kedvenceim voltak, hiszen olyan formában alkalmazta a terveződuó, hogy azok egy már meglévő sziluettnek teljesen új értelmet adnak, ezáltal pedig a rendkívül letisztult formákat és színeket (fekete-fehér és elképesztően szép vörös) sikerült csodálatosan feldobni.
A szőrme, a gabardin, a lezser és finom kötött anyagok mellett találkozhatunk selyembársony devoré-val (maratásos elven működű nyomástechnikával készülő anyag), illetve a már szezonok óta visszatérő crepe de chine matériával egyaránt. A tervezők által megálmodott show koncepcióját ezúttal is a KOMOD márka egészítette ki a kollekcióhoz passzoló táskákkal. Mindemellett az ékszerekről a new york-i Byboe gondoskodott, míg a finom bársonycipőkről a Garbó.

It’s been a long time, but this is going to be one of the most kicking season of Je Suis Belle. From among the garments shown last week, for me this was one of the most powerful work that was presented on the runway of Fashion Week Budapest. The intelligent, freshly graduated and ambitious female muse resulted a collection that is really diversed and light, yet extravagant in the details.

Paradox, but charming is the appearance of the turtlenecks, accompanied by very light materials with unfinished hems. As for the inspirational source, the situation is more complex here. Matisse’s papercut works (and the continuos upbuilding that comes with them during the creation as a process), and the amazing murals of the Archaeological Museum in Naples and Pompei also inspired the fantasy and the power of talent of Dalma and Tibi.

„We get to own assests by conscious work, and we only reach the appearance of extemporaneity when it becomes unconscious.”

The contrast that is observed in the mixture of the cut and material usage, is extremely fascinating. Glitters were my favourites, since the designer duo applies them in a way that they gave the existing silhouette a brand new meaning, and by this they managed to spice up extraordinarily pure shapes and colors (black and white, and astonishingly beautiful red) wonderfully.

Beside fur, gabardine, casual and mellow knitted garments, we encounter silk velvet devore (material made by etchwork printing tecnique), and the crepe de chine material, which has been recurrent for seasons. The concept of the show imagined by the designers was completed by the bags of KOMOD brand again, all made specifically to match the collection. Besides, jewelry was provided by the New York based Byboe, while Garbó took care of the delicate velvet shoes.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Holecz Endre

Kasmír, neoprén, selyem-muszlin, selyemszatén, paillette és bársony. Csupán néhány anyag, amely a legújabb Kata Szegedi kollekciót teljessé teszi. A tervező által megálmodott nőideál még sosem volt ennyire határozott és erőteljes, amely maga a kreátor egyre bátrabb attitűdjét és tehetségének szabadabb szárnyalását hivatott reprezentálni.

Fotó/Photo: Tornóci András

Fotó/Photo: Tornóci András

Kata legfrissebb munkái az utcai divatban rejlő végtelen kreativitás és szabadság érzés kettősének szerelemgyereke. A street style egy nagyon fontos elem, inspirációs forrás rengeteg tervező számára, s ennek köszönhetően egy rendkívül izgalmas körforgás alakult ki a divatvilág és a utca embere között. Természetesen ez a rengeteg hétköznapi impresszió minden kreatív elmében egészen másképp bontakozik ki, így mindig izgalmas dolgok születnek általa. Lássuk hogyan inspirálta mindez hazánk egyik leggyorsabban fejlődő divettervezőjét!

A “Stimulation” névre keresztelt kollekció rengeteg unisex darabot hívott életre, amely utal a jelenlegi fiatal generáció esetében felfedezhető nemek közti határok összemosódására, ami az öltözködéskultúrát illeti. Ez a fajta maszkulin és feminin kettős pedig újszerű patchwork technikával és a minőségi anyagok rétegezésével válik teljessé.

A 20. századi művészek jelentős részének volt “kék-korszaka” (Picasso, Klee, Yves Klein), Kata esetében is megfigyelhetünk egy már szezonok óta visszatérő elemet (a digitális printek mellett), mégpedig az ún. Klein-kék használatát, amely mindig egy-egy formabontó kreációban ölt testet. Gondoljunk csak a Pollock gesztusfestészete által inspirált korábbi munkáira, ahol szintén fontos szerepet kapott ez a vonal. Emellett találhatunk olyan további komplementer színeket, mint például a narancs vagy éppen a korallpiros.

A kollekcióhoz köthető ikon nem más, mint Roisín Murphy, aki megtestesíti a 21. századi “Power Woman” ideáját, s mindaz az extravagancia és bátorság, amely általa közvetítésre kerül művészetén (hangján) keresztül, megtalálható Kata szombaton bemutatott munkájában.

Ahogy Abodi Dóra divattervező nyilatkozott a show után közösségi oldalán: “Good job!”


Kashmir, neoprene, silk-muslin, silk-satin, paillette and velvet. Some of the materials that make the latest Kata Szegedi collection complete. The female idol presented by the designer has never been so determined and powerful, and this fact represents the creator’s more and more courageous attitude and the re-liberation of her talent.

The latest works of Kata are the lovechild of the endless creativity of street fashion and the feeling of freedom.  Street style is a very important element, inspirational source for every designer, and due to this reaction, an extremely exciting rotation evolved between the man in the streets and the fashion industry. Of course, the many everyday impressions unfold differently in every creative minds, always resulting the birth of exciting things. Let’s see how all this inspired one of Hungary’s fastest growing fashion designer!

Her collection named „Stimulation” brought a lot of unisex garments into being, which refers to the amalgamation of borders between genders, appearing in today’s young generation, as for the dressing culture. This kind of masculine yet feminine duality becomes complete with the innovative patchwork technique and the stratification of quality materials.

A major number of 20th century artists had their „blue periods” (Picasso, Klee, Yves Klein), in the case of Kata we can observe an element that has been recurring for seasons (beside the digital prints), and it is the usage of the color Klein-blue, which always materializes in nonconventional creations. Think about her former works inspired by Pollock’s action painting, where this direction also had an important role. Besides, complementary colors of blue, like orange and coral red can be found, too.
The icon linked to the collection is Roisín Murphy, who embodies the ideal „PowerWoman” of the 21st century. All the extravagance and courage she expresses through her art is found in the work of Kata, that was presented on Saturday.

As Dóra Abodi fashion designer wrote about the new collection on her social networking site:
„Good job!”

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Tornóci András

Művészi perfekcionizmus és misztikusság lengi körbe Anda Emília legújabb kollekcióját. A designer minden szezonban magasra teszi azt a bizonyos lécet, mert kreációval olyan sokak számára egyszerűen láthatatlan határokat feszeget, amely alapvetően nem jellemző a hazai tervezői palettán.

Fotó/Photo: Tornóci András

Alaposan meg lehetnek lőve a “copy+paste” (másolás és beillesztés) alapon működő bloggerek és újságírók a tervező legfrissebb munkái kapcsán, hiszen nincs megjelölve semmilyen inspirációs forrás vagy konkrét történet, amely a végső produktumhoz, illetve a szombati show-hoz vezetett. S bár ennek a ténye sokakban hatalmas megkönnyebbülést válthat ki (a szakma lustábbik felében például), miszerint akkor nem is lehet bővebben nyilatkozni az ANDA őszi-téli kollekciójáról, pont ez a megfoghatatlan tényező az, amely igazán eredetivé teszi a ruhák mögött rejlő fontos értékeket és filozófiát.

“És sokszor megfogom a kezedet,
Akárcsak egy idegenét,
És sokszor a szemedbe meredek
És a szemed egy kút, hideg, setét
És mély.”

– részlet Kosztolányi Dezső “Párbeszéd magammal” című verséből

Az idézet nem véletlen. A magyar költő szavai jutottak eszembe Anda Emília, új kollekciójáról való nyilatkozása kapcsán, miszerint egy önmagával folytatott belső dialógus adta a löketet annak megalkotásához. A kreátor egy egyedülálló és mély önvizsgálatba kalauzolt el bennünket, amely utazást a bemutató alatt hallható erőteljes, ugyanakkor monoton zene tovább erősített.

A kreációk közötti szemezgetés alatt egyszerre szembesülhetünk nagyon nőies és finom vonalakkal, sziluettekkel, ugyanakkor az oversize darabok egyaránt megjelentek. Szintén egy visszatérő elem, mondhatni védjegy az áttetsző textilek alkalmazása, amelyben ezúttal sem volt hiány. A prémium anyagok magától értetődőek a designer munkásságában, ami talán számomra a legizgalmasabb volt az nem más, mint az felhasznált anyagok texturáltsága.

A tervező a korszellem bevonásával/megjelenésével az emberi lényt (ebben az esetben a nézőt) gondolkodásra ösztönzi, magával ragadja, megadja egy egységesen tudattalan és akaratlan meggyőződés alapját, akárcsak Anda Emília a tervezés során, aki ennek belső lenyomatait tükrözte vissza a külvilágra, pontosabban a teljes kollekcióra.

Fekete-Fehér & Ezüst pompa


The collection of Emília Anda is about art perfectionism and mistique. The designer is setting a high standard in every season, she pushes it to the limit by her creations, which is not a typical act among Hungarian designers.

„Copy+paste” user bloggers and journalists must have a hard time dealing with the latest works of the designer, since there’s no inspirational source nor specific story behind her final product that appeared on the runway, on Saturday. Many people (for example the lazier half of the profession) might be relieved that in light of this fact there’s not much to write about the F/W collection of ANDA. This incomprehensible factor makes the important values and philosophy behind the clothes original.

„And I hold your hand many times,
Just like a stranger’s hand,
And many times, I stare into your eyes
and your eyes are a well, cold, dark and deep.”

-stanza of the poem „Dialogue with myself” written by Dezső Kosztolányi

The quotation is not accidental. The words of the hungarian poet came to my mind when I heard  Emília Anda speaking about her new collection, saying that an inner conversation with herself gave her the power for creating.  The designer led us to a unique and profound self examination, and this journey was intensified and accompanied by powerful, but monotone music.

We faced very feminine and delicate silhouettes while we were cherry-picking of the creations, but at the same time oversize pieces also appeared on the runway. Another recurring element, let’s say a kind of trademark is the application of transparent textiles, which the show wasn’t lack of. The usage of premium materials is obvious in the designer’s work, for me the most exciting things were the textures of the used fabrics.

Involving the spirit of the age, the designer makes human beings (the viewers) think, they’re drawn to her, she gives the basics of the single uncoscious and unintetional conviction, just like she does during the designing process, and these inner impressions are reflected back to the outside world.

Black-White & Silver magnificence

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Holecz Endre

Ugorjunk vissza az időben, egészen 1968-ig, amikor is Molnár Vera képzőművész elkezdett kísérletezni  a számítógépes művészettel. Az alkotónak több mint hat évébe telt mire elkészítette a komputerművészet egyik legkorábbi verzióját, alternatíváját, amelyet ma egész egyszerűen “Molnár”-programnak nevezünk. Az informatikát és egyben a művészet és tudomány együttesét eszközként használja fel művészi kiteljesedés érdekében. A négyzet és annak matematikai struktúrája nagyban befolyásolja pályafutását, folyamatosan törekedve a hagyományostól és megszokottól való szigorú elszakadásra. Hogyan hozható összefüggésbe és válhat mindez az érték maradandóvá a kortárs divatvilágban egyaránt? A válasz a NUBU 2015 AW kollekciójában rejlik, amely egyik legfőbb inspirációs forrását Molnár Vera lehengerlő világa adta.

Külön érdekesség, hogy a világhírű művész a kontúrrajzoktól jut el egészen a teljesen kitöltött formákhoz, akárcsak kedvenc tervezőim.

Készül a smink a Nubu show-ra. Fotó/Photo: Tornóci András

Készül a smink a Nubu show-ra. Fotó/Photo: Tornóci András

A fentieknek megfelelően a hazai márka legújabb kreációin rengeteg olyan szabászati megoldást találhatunk, amely a négyzetre, illetve a kocka térbeli illúziójára reflektálnak. Mindezek printelt textilek és azokon absztrakt expresszionista mintákkal  tette mozgalmasabbá a terveződuó. A geometrikusság elképesztő precizitással került beemelésre a részletekbe, hiszen egyaránt felfedezhető a gallér, zseb és hajtás megoldások által, azonban a táskák azok, amelyek megadják a végső döfést az alkotói katarzis oltárán.

A prémium anyagokban a következő szezonban sem lesz hiány. Kötött részletek, csodálatos irhabunda, selyem és a szinte már a márka védjegyévé avanzsált plexirészletek kínálják magukat a kényelem és egyedi elegancia együttesét kedvelő közönség részére idén ősszel. Színhasználat tekintetében kellemes meglepetés volt a piros, a kék és a sötét mályva a már megszokott tónusok mellett. Összességében tehát a Nubu jött, látott és letarolt mindent, hogy a leendő szezon egyik legjobb kollekcióját tegye le az asztalra.

“Az intuíció a legfontosabb…”

– nyilatkozták a márka tervezői, s büszkén kijelenthetjük, hogy ismét megfelelő irányba léptek.


Let’s jump back to 1968, when Vera Molnár artist started to experiment with computer art.  It took her more than 6 years to prepare one of the earliest versions of computer art, that nowadays we simply call the „Molnár”-program. She uses the mix of information technology and art as an implement to make her art complete. Dürer’s magic square (Albrecht Dürer – Melancolia, 1514) and its mathematical structure has a huge effect on her career, her aim is to strictly leave conventionality and ordinariness behind.  How can this be linked to contemporary fashion, and how can this value remain permanent in the world of fashion? We find the answer in the 2015 FW collection of NUBU, since their most inspirational source was the fascinating art of Vera Molnár.

A little extra information: the artist gets to completely filled shapes starting from contour drawings, just like my favourite designers.

As a result of the facts mentioned above, we find many sartorial solutions on the creations that reflect on the square shape, and the illusion of a 3D cube. All these were made more exciting by printed fabrics and the expressionist patterns on them. Geometry was put into the details extremely precisely, since it can be discvered on the collars, pocket parts and edges, however, bags are the ones that give the final stab on the altar of artistic catharsis.

The next season will be full of premium fabrics, again. This fall, knitted details, wonderful hide coats, silk, and the plexi parts that have become kind of trademarks for the brand are all provided to the ones who like the mix of comfort and unique elegance.  As for color usage, red, blue and dark mallow were pleasant surprises, beside the standard tones. Overall, NUBU came, saw, and swept everyone off their feet, giving us one of the best collection of the upcoming season.

Intuition is the most important thing…”

-said the designers of the brand, and we can proudly declare that they stepped toward the right direction again.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Tornóci András

Nagyon szeretem azt a hozzáállást és alázatot, amelyet a USE csapata szezonról szezonra tanúsít a kollekcióik révén. Egyszerűen érezhető a kreációkon a gondos és igényes válogatás, a precíz munkafolyamatok összessége és a mindemellé tartozó szenvedély.

Fotó/Photo: Holecz Endre

Sokszor az az érzésem, hogy bennünk kelet-európaikban annyira mély nyomott hagyott az uniformizált életvitel és öltözködési kultúra a rendszerváltás előtti időkből, hogy meg a második évezredben is sokszor a legfőbb szabásvonalak ugyanazt a szigorú és karakteres világot próbálják rekonstruálni. Ez az irány vagy nagyon jó vagy nagyon rossz. Egyrészt egy idő után unalmassá válik a közönség és a felvásárlói piac számára, másrészt ha egy olyan szakmai háttérrel rendelkező márka, mint a USE Unused nyúl egy ilyen kaliberű témához, nos, egészen izgalmas alkotások születhetnek.

Ezúttal az ’50-es években épült Kádár villa és annak architekturális elemei, vonalai szolgáltatták az inspirációt.

Mindez a rendkívül finom, ugyanakkor határozott sziluettekben ölt testet. A korabeli nőideál új értelmet kap az egyszerre klasszikus, ugyanakkor modern szabásvonalak mellett. Hiába a kissé szigorú összhatás a lookok tekintetében, a matériák és a különleges szabászati megoldások miatt teljesen új erőre kap a korábban megalkotott kép. A tervezőtrió nagyon finom színekkel és anyagokkal készül a leendő őszi-téli szezonra, talán egyedül a camouflage minta az, amely megtöri mindezt. A bordó, sötétkék, khaki és halványrózsaszín a konszolidált, ugyanakkor innovatív nőt hozza el számunkra.

Az egyes ruhákon felfedezhető applikációk különösen a szívemhez nőttek, az anyaghasználat pedig tovább növelte a kollekcióhoz való érzelmi kötődésemet. Különleges (kötött hatású) jersey, gyapjú, bőr és printelt selyem az, amely a budapesti nappalok és esték elengedhetetlen része lesz idén ősszel, némi hamisítatlan USE Unused életérzés fűszerezéssel.


I really like the type of attitude and humility that the team of USE have been practicing for seasons, through their collections.  The careful, and high quality selection and the passion that belongs to the precise working process is sensible just by looking at the creations.

I often have a feeling that uniformal dressing culture of the times prior to the change of the regiem has such a deep impact on us, Eastern-Europeans, that even in the second millenium, cutlines are reconstructing the same, strict and characteristic world. This direction can be either very good or very bad. On the one hand, it may become dull for the audience and the customers after a while, on the other hand, in case USE Unused, a brand with such a professional backround starts dealing with a topic like this, well, quite exciting creations might be born.

Kádár mansion, that was built in the 50s, and its architectural elements, lines served as inspiration.

All this is taking shape in extremely delicate, but firm slhouettes. The contemporary female idol gets a brand new meaning, beside the both classic and modern cutlines. No matter the slightly strict overall impact of the looks, the materials and special sartorial solutions result the reformation of the formerly developed picture. The designer trio’s preparing with delicate colors and fabrics for the upcoming F/W season, perhaps it’s the camouflage pattern that breaks this only. Bordeaux, dark blue, khaki and light pink presents a picture of a consolidated but innovative woman.

The applications that can be discovered on the clothes are really close to my heart, the fabric usage increased my emotional connection to the collection. Special (knit effect) jersey, wool, leather and printed silk are the things that are going to be indespensable parts of the days and nights of Budapest this fall, spiced up with the USE Unused taste of life.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Fotók/Photos: Holecz Endre

Ők is eljutottak idáig és elérték céljaikat

24 éves vagyok, nem mondom, hogy az út elején járok, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy van hova fejlődnöm (kell az egészséges önkritika), s egy biztos életcélom a szakmai pályafutásom során biztos van, ez pedig a fokozatos és tudatos fejlődés. Viszonylag korán elkezdtem a hazai divatszakmában tevékenykedni, s megannyiszor hallottam, hogy mennyire fiatal vagyok még és persze jöttek a szokásos klisék, amelyeknek nem igazán tulajdonítottam túl nagy jelentőséget. Az ember fiatalon nem lát lehetetlent, rengeteg ambícióval rendelkezik, s alig várja, hogy tudását élesben is kamatoztathassa (ezt pedig sokan ki is használják). Na igen, aztán jön az első pofon, a második, a harmadik és így tovább… Mégis mekkora a limit?

Annyiszor átrágtam magamban a hibáimat, esetleges rossz lépéseimet, hogy az ember előbb utóbb minden rossz dolgot magára vezet vissza, akaratlanul is. Ilyenkor van az, hogy szépen megállunk és döntünk, önállóak leszünk és belevágunk a hőn áhított önmegvalósítás veszedelmes ösvényeibe. Döntünk, mégpedig úgy ahogyan azt egykor vezető tervezőink tették, remélve, hogy mindaz amit a jelen és valóság olykor együttes erővel a lehető legreménytelenebb helyzetnek álcáz, csupán egy újabb kihívás, amin keresztül elérhetjük végső céljainkat.

Egyszer azt mondták nekem, hogy mindent megkérdőjelezek, én másképp fogalmaznék. Nem elégszem meg azzal, amit kínálnak (és az arcomba tolnak), a felszín alá akarok látni, nem csak kapargatni azt. Történeteket akarok megismerni, kreatív elméket, s bármennyi akadály kerül majd utamba, néha könnyebben, olykor nehezebben, de átugrom azt és marad számomra az ambíció hajtó ereje és a kielégíthetetlen kíváncsiságom.

Köszönöm az élményt!


They all got here and reached their goals

I’m 24 years old, and I’m not saying I’m at the beginning of the road, but I’m perfectly aware of the fact that I still have to improve myself (healthy dose of self-critisizm is needed), and I surely have a life goal when it comes to my profession, and it is to improve myself gradually and consciously. I started to work in the Hungarian fashion sphere at quite an early age, and I heard a lot about me being too young, they came up with those usual clichés, which I didn’t really care about. When you’re young, you think nothing’s impossible, you’re very ambitious, and you can’t wait to show your knowledge (many people may use this and you out). Alright, then life slaps you in the face once, twice, three times and more… Where’s the limit?

In my mind I went through my mistakes, my failures, that sooner or later you start blaming yourself for every bad thing, unintentionally. This is the time when you have to stop and decide to be independent, and start walking on the dangerous path of the desired personal fulfilment. We make a decision, just like our leading designers did in the past, hoping that all that present and reality mask as the most desperate situation is just another challenge, through which we can reach our final goals.

Somebody once told me that I keep on questioning everything, but I would say it in a different way. I’m not satisfied with what is offered (and pushed into my face), I want to see under the surface, not just scratching it. I want to get to know stories, creative minds, and no matter how many difficulties get in my way, sometimes it will be easy, sometimes hard, but I’ll solve them anyway, and what remains is the driving force of my ambition, and my insatiable curiosity.

Thank you for the experience!

2 thoughts on “The Half Empty Glass

  1. Nem sűrűn írok kommentet bejegyzések alá, tényleg, de most úgy éreztem, valamit csak írnom kell.. eddig valahogy elkerülte a figyelmemet a létezésed, de azt hiszem ez után a bejegyzés után már tuti nem lesz így. Rendkívül jó érzés egy egy ilyen őszinte, lendületes, tartalmas írást olvasni. Mi több, felemelő! Szóval sok sikert kívánok, és eztán olvasni foglak!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s